Számos ok lehet, ami miatt egy daganatos betegség mellett hasmenés vagy székrekedés lép fel: ezt okozhatja maga a betegség, lehet műtét kihatása, gyógyszerek vagy sugárkezelés mellékhatása. Nem lehet kizárni azt sem, hogy úgy lépnek fel székelési panaszok, hogy azoknak nincs közük az alapbetegséghez, ám az emésztőrendszer daganatos vagy kezelések általi érintettsége esetén ez a ritkább eset. Akár hasmenésről, akár székrekedésről legyen szó, egyeztetni kell a kezelőorvossal, hogy mihamarabb enyhíteni lehessen a panaszokat, mert mindkét szélsőség huzamosabb fennállása – amellett, hogy rontja az életminőséget – kockázatot is hordoz.
Széles spektrumon mozog annak megítélése, mi tekinthető egészséges székelésnek és székletnek. Nagy egyéni eltérések figyelhetők meg, a napi két székelés éppúgy lehet egészséges, mint a heti kettő, ez számos egyéni anatómiai, szokásbeli, étrendi tényező függvénye. Figyelmeztető jel, ha az évek óta megszokott székelési szokások megváltoznak, s egy-két napnál huzamosabb ideig áll fenn székrekedés, hasmenés. Kézenfekvő, hogy ha a daganatos betegség az emésztőszervrendszert – a gyomrot, a vastagbelet, a végbelet érinti –, annak kihatása lesz a székelési szokásokra is.
A hasmenés lehetséges okai
Műtét esetén jellemző például hasmenés kialakulása, ennek annál nagyobb a valószínűsége, minél nagyobb bélszakaszt kellett eltávolítani. A vastagbélnek egyik alapvető feladata a folyadék visszaszívása, ezért ha jelentősebb bélszakasz hiányzik, akkor rövidebb szakaszon kellene a bélnek besűríteni a táplálék emésztése után megmaradó bélsárt, s mivel erre nem képes, ez lehet okozója hasmenéses, híg székletnek. Mivel ez a bélrendszer megváltozásának a következménye, e körülmény tartósan fennállhat, ami indokolttá teheti a táplálkozási szokások változását, s a gyógyszeres kezelést is. A hasmenéses, esetenként sürgető kényszerként jelentkező székletürítéses panaszok csökkenni szoktak a műtét utáni hónapok során, de vannak sajnos olyan betegek, akiknél ez a panasz, ha mérséklődik is, de megmarad.
Okozhat hasmentést a hasi sugárkezelés: bár a sugárdózisok leadása egyre pontosabbá válik, azaz a környező szöveteket egyre kevésbé terheli meg a kezelés, ettől függetlenül jellemző, hogy ha a besugarazás a hasi-kismedencei területet is érinti, az kihatással lehet a belek működésére. Ha a sugárkezelés váltja ki a hasmenést, annak jellemzője, hogy nem azonnal jelentkezik a székelési gond, hanem hetek vagy akár egy hónap elteltével, majd heteken át fenn is maradhat – igaz, az idő előrehaladtával, ahogyan a bélbolyhok regenerálódni tudnak, a tünetek csökkenni szoktak.
A műtét és a sugárkezelés mellett egyes onkológiai gyógyszerek is okozhatnak hasmenést. Ennek az a magyarázata, hogy mivel a kemoterápia a gyorsan osztódó sejtekre fejti ki a hatását, nemcsak a ráksejtekre hat, hanem más gyorsan osztódó sejtekre is, azaz például a belek nyálkahártyájára. (Nem minden esetben a daganatos betegség vagy annak kezelése áll ugyanakkor a hasmenés hátterében: a daganatos betegek sem védettek más bajoktól, sőt a legyengült szervezet még inkább ki van téve különféle fertőzéseknek is, amelyek ugyancsak okozhatnak hasmenést.)
A hasmenést mindig kezelni kell, mert megterheli a szervezetet, fokozza a kóros fogyás, a kiszáradás és sóvesztés kockázatát is. Tisztázni kell, hogy mi okozza a hasmenést, mert attól függ a kezelés is, bakteriális vagy vírusos hasmenés esetén például nem javasoltak a székletfogók. Egyébként a bél működését különféle bélműködést lassító készítményekkel szokták próbálni lassítani, különböző hatóanyagú, formájú és kiszerelésű gyógyszerek állnak rendelkezésre. A hasfogó mellett a dietetikusok tanácsa szerint érdemes ilyenkor inkább folyékony ételeket fogyasztani, ajánlottak a gyenge teák, nem rostos gyümölcslevek (alma vagy őszibarack), esetleg erőleves.
Az egészséges étkezés egyik alapja a rostokban gazdag táplálkozás, ám ezt hasmenéskor kerülni kell, mert a rostok tovább gyorsítják a bélműködést, s irritálhatják az egyébként is regenerálódásra szoruló bélbolyhokat – ugyanezen megfontolásból a koffein sem ajánlott. Ugyancsak kerülni kell a puffasztó alapanyagokat (hüvelyesek, káposzta), s a tej és tejtermékek is irritálók lehetnek ebben az időszakban. Enni viszont kell, annál is inkább, hiszen a kóros hasmenés fokozhatja a legyengülést: javasolt a többszöri, kisebb adagokban történő evés. Javasolt étel a főtt krumpli, főtt rizs, köménymagos leves, banán, héj nélküli alma, almakompót, kukoricakása, pirítós kenyér, ropi, cukormentes háztartási keksz.
Tenni kell a szorulás ellen is
A székrekedésnek is sok oka lehet. Kiválthatják egyes kemoterápiás hatóanyagok, fájdalomcsillapítók, hányingercsökkentők mellékhatásaként is jelentkezhet panasz, amelyet fokozhat a kevés ivás, a részben mozgáshiányból eredő bélrenyheség, a rostokban szegény étrend. Olykor a rákbetegségtől függetlenül fennálló más betegség (anyagcserezavar, cukorbetegség, hormonzavar) és/vagy annak kezelése okozza a székrekedést, de a tünetek kialakulásában a stressznek is lehet szerepe.
A székrekedésen segíteni mindenekelőtt orvos által felírt hashajtóval lehet. Onkológiai kezelés alatt állók ne önmaguk válasszanak hashajtót, hanem egyeztessenek a kezelőorvossal. Rásegíthetünk a javulásra azzal, ha minél több folyadékot (legalább napi 2-3 liter) fogyasztunk – különösen nyáron gyakori, hogy a szomjúságérzetre kevésbé érzékeny idősebb korosztály nem iszik eleget, ezért a szervezetben nincs elegendő folyadék ahhoz, hogy a bélsár megfelelő állagúvá alakuljon.
Ha a körülmények lehetővé teszik, többet kell mozogni. Ágyban fekvő beteg esetén súlyossá is válhat a székrekedés, mert a passzivitás és a nem megfelelő légzési intenzitás egyaránt hozzájárul a bélrenyheséghez. Ilyen esetben – a gyógyszeres és étrendi segítség mellett – érdemes lehet a hasat a vastagbél lefutásának irányában masszírozni, s légzőgyakorlatokat végezni, ezáltal a rekesznek a belekre gyakorolt pumpáló, székelést segítő hatása jelentkezhet. Nem fekvőbetegeknek séta, torna is segítheti a belek aktivizálását.
Székrekedés ellen hatnak a rostban gazdag ételek, gyümölcsök és gabonák, zabpehely, zabkorpa, s érdemes napirendre venni a különböző főzelékféléket. Amint azt a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének összefoglalója magyarázza, amíg a vízben nem oldódó rostok (cellulóz, lignin) a széklet mennyiségét a ballasztanyag növelése révén fokozzák, addig a vízben oldódóak (pektin) a bélben élő jótékony baktériumok mennyiségét növelve járulnak hozzá a nagyobb tömegű széklethez.
A belek működését fokozhatja a koffein, tehát a mértékletes kávéfogyasztás vagy fekete tea is segíthet a panaszok enyhülésében, korlátozottan, kúraszerűen hashajtó hatású gyógyvíz is iható. Emellett vannak olyan táplálékaink is, amelyek – a rosttartalmunktól függetlenül – kedvező hatással lehetnek a székrekedés oldására. Egyéni érzékenységtől függően ilyen például a paradicsom, a spenót, a sóska, a fokhagyma, a hagyma. A dietetikusok külön kiemelik a szilvát, amely frissen, kompótként, lekvárként vagy aszaltan is gyorsítja a bélmozgást.
Kapcsolódó cikkek:
Székrekedés, gondok a wc-n: bélrák is okozhatja!
Több időt kellene a wc-n tölteni
Csökkenthető a vastagbélrák kockázata
Óvatosan a diétákkal, a rák nem a böjt ideje
