Fibrózis, emlőciszta, fibroadenoma, adenózis, intraductalis papilloma, emlőtályog…
Fibrózis: a szövetek kötegesebbé válása, tapintása lehet gumiszerű vagy kemény is, kockázatot nem hordoz, de meg kell győződni arról, valóban fibrózisról van-e szó.
Emlőciszta: folyadékot tartalmazó kerek vagy ovális alakú tömlő, zsák a mellben. Mérete igen változó lehet az egészen kicsitől a több centiméter átmérőig, mérete a havi hormonális ciklusnak megfelelően változhat is. Cisztákból nem ritkán egyszerre több is előfordulhat a mellekben. Főként 35 éves kor után jelentkeznek, de bármikor kialakulhatnak, a menopauzát követően jellemzően csökken a gyakoriságuk. Az emlőcisztát gyakran nem kell kezelni, spontán is felszívódhatnak. Ha kezelés történik, többnyire a cisztában lévő folyadék leszívását végzik el. Az emlőciszták nem növelik a mellrák kockázatát, viszont vannak összetett szerkezetű ciszták is, amelyek kis valószínűséggel, de tartalmazhatnak rosszindulatú szövetet is, ezért fontos az időszakos kontroll.
Fibroadenoma: a leggyakoribb emlőben tapasztalható elváltozás a 30 év alatti nők között. Tapintásra tömött, jól körülhatárolt, rugalmas göb, amely elmozdítható az emlő bőre alatt. Jellemzően 5 centiméternél kisebb, több csomó is előfordulhat egy időben és mindkét mellben is egyszerre. Fájdalmat nem okoz. A biztos diagnózishoz szövettani vizsgálatra van szükség. Fiatalabb korban nem feltétlenül kell eltávolítani, viszont ultrahanggal követni kell az esetleges változásait. Ha szükséges, műtéttel távolítható el, ezt 35 év felett általában javasolják is. Az óriásira nőtt fibroadenoma a phylloid tumor, ami legtöbbször jóindulatú, ám kialakulhat belőle rosszindulatú daganat, ezért sebészi eltávolítása indokolt.
Adenózis: az átlagosnál több tejtermelő mirigy van az emlőben, amelyek megnagyobbodnak, gyakran együtt jár a fibrózissal vagy cisztával. Altípusa a mészlerakódást is tartalmazó szklerotikus (sclerotisans) adenózis, amikor a mirigyek hegesedése tapasztalható, amely mellfájdalmat is okozhat. Mivel egyes rosszindulatú emlődaganatok is okozhatnak mészlerakódást, biztos diagnózisa, jóindulatúsága csak szövettani vizsgálattal mondható ki.
Intraductalis papilloma: az emlőbimbó tejszerű vagy véres váladékozásával járó, általában 1 centiméternél kisebb, nehezen tapintható elváltozás. Hasonló tüneteket rosszindulatú daganat is kiválthat, ezért indokolt a csomó sebészi eltávolítása, szövettani vizsgálata.
Emlőtályog: főként a szoptatás ideje alatt megjelenő elváltozás, amelynek hátterében az elzáródott tejmirigy vagy tejcsatorna gyulladásos folyamata áll. A tályog felett az emlő bőre vörös, duzzadt és fájdalmas is lehet. A tályogot sebészileg megnyitva kiürítik belőle a felhalmozódó gennyt, emellett antibiotikumra is szükség lehet.
