Melyek a termékbemutatók trükkjei, amelyekkel vásárlásra ösztönzik a résztvevőket? Hogyan lehet elállni a vásárlástól?

Illusztrációk: Pixabay.com

Jól felépített pszichológiai hadviselés zajlik az termékbemutatók egy jelentős részén annak érdekében, hogy a jelenlévőket rávegyék az azonnali vásárlásra.

A kezdeti években jellemző volt a megvendégelés (ebéd, vacsora), ami rögtön megteremtette az alapját annak, hogy a résztvevők lekötelezve érezzék magukat, s úgy érezzék, valamivel viszonozniuk kell a gesztust. Hasonló érzésekre apelláltak, amikor házhoz vitték a termékeket, megkérve a házigazdát, hogy ismerőseit is hívja el vendégségbe. Később jöttek a kedvezményes áron kínált, termékbemutatóval egybekötött kirándulások. Ezzel már azt is biztosították, hogy a résztvevők ne sétálhassanak haza, ha megunják az előadást, illetve kellemetlenül érezzék magukat, ha minden ajánlatra nemet mondanak, hiszen ezt követően még a szervezők buszával kell hazautazniuk.

Bevált trükk, hogy személyes kapcsolatot alakítanak ki a résztvevőkkel, olykor az előadó mellett minden asztalnak, házaspárnak van saját vendéglátója is. Az előadók rendszerint elmondják, hogy ők maguk mennyire kételkedtek az adott termékben, ám végül meggyőzték őket az eredmények, s pozitív fordulat állt be az életükben. Olykor a közönség soraiban is akadnak olyan beépített emberek, akik megerősítik az előadó által elmondottakat. Ha egészségügyi hatás felmerül (s ez gyakorlatilag bármilyen termék esetén felmerül), hivatkozhatnak – a résztvevők számára ellenőrizhetetlen – külföldi szakértőkre, kutatásokra, kutatóközpontokra, akár külföldi kórházi gyakorlatra is. Előkerülhetnek összeesküvés elméletek, miszerint az általuk kínált módszert, találmányt a munkahelyüket féltő orvosok és a profitjukat féltő gyógyszercégek el akarják titkolni a világ elől.

A bemutatók szinte kivétel nélkül drága termékek propagálására fókuszálnak. Ezek gyakran hűtő-fűtő-légtisztító berendezések, vízszűrők, víztisztítók, infralámpák, masszázsfotelek, különféle mágneses eszközök, konyhai felszerelések. A drágaság önmagában is trükk: ha a józan megfontolás szerinti összeg tízszerese az ár, máris különlegesebbnek hat a termék, mert az irreálisan magas ár minőséget, egyediséget, hatásosságot sugall. Újabb csel, hogy az árral való első sokkolás után rögtön jön a „csak egy napra szóló” kedvezőbb ajánlat, illetve számos „előny” a termék mellé. A kedvezményeket nem mindig a nagy plénum előtt ismertetik, hanem a meghívottaknak a „segíteni akarás szándékával” tesznek az állapotukra, az anyagi helyzetükre való tekintettel „méltányos” egyedi ajánlatot. (2015. december óta jogszabály tiltja az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéshez kapcsolódóan ajándék juttatását, árengedmény, kedvezmény, vagyoni előny és ajándéksorsolás reklámját, valamint az árubemutatón történő hitelközvetítést is.)

A csalárd kereskedelmi gyakorlatra már a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság is figyelmeztetett, a Gazdasági Versenyhivatal pedig számos esetben rótt ki bírságot. A vásárló lakásán, munkahelyén, az utazással egybekötött termékbemutató alkalmával, illetve az interneten keresztül történt vásárlás „üzlethelyiségen kívül kötött szerződés”-nek minősül, így a vásárlót 14 napos indoklás nélküli elállási jog illeti meg. Ha a kereskedő nem tájékoztatja a vásárlót arról, hogy két hétig meggondolhatja magát, az elállási határidő 1 évvel meghosszabbodik.

A visszavételi kötelezettség nem szűnik meg akkor sem, ha a terméket a vásárló kibontotta és kipróbálta. A fogyasztó csak a termék jellegének, tulajdonságainak, működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért felel. Olyan termékre nem vonatkozik a visszavételi kötelezettség, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból nem adható el újra, amely romlandó áru vagy kifejezetten a megrendelő személyére szabott termék. Könyv, folyóirat, felbontott csomagolású számítógépes program sem küldhető vissza. Nyilvános árverés révén megkötött szerződésekre sem él a lehetőség. Ha a fogyasztó eláll a vásárlástól, s visszajuttatja a terméket, 2 héten belül vissza kell számára téríteni a teljes vételárat és a szállítási költséget. Az elállási jog nemcsak termékvásárlásra vonatkozhat, hanem szolgáltatás igénybevételéről szóló szerződésre is. Ha saját üzlethelyiségében vagy saját telephelyén szervezi a cég a termékbemutatót, a vásárlás nem minősül üzleten kívül kötött szerződésnek, tehát a fogyasztót nem védi a 14 napos elállási jog!

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) elérhetőségei: (061) 459-4800, nfh@nfh.hu, 1428 Budapest, Pf. 20.

Bármekkora is a nyomás, ne féljen nemet mondani! Nem minden termékbemutatón vetnek be etikátlan módszereket, ettől függetlenül ne döntsön azonnal: ha érdeklik az elhangzottak, nézzen utána az eladóktól független helyen a kínált terméknek vagy szolgáltatásnak! Ami ma eladó, holnap is eladó lesz, bármit is állítsanak a helyszínen. Ne feledkezzen meg róla: az árubemutatókat nem azért szervezik, hogy segítsenek a résztvevőknek, hanem hogy minél több pénzt, minél gyorsabban megszerezzenek tőlük.

Forrás: 200 kérdés – 200 válasz az emlőrákról

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top