Mi alapján ítélhető meg, hogy egy emlődaganat alacsony, közepes vagy magas kockázatú?

Az emlődaganatok kilátásait számos tényező befolyásolja. Léteznek prognosztikus, vagyis a betegség kiújulásának kockázatával összefüggő, valamint prediktív, vagyis egy adott daganatellenes kezeléssel szembeni érzékenységgel összefüggő jellemzők.

A prognózissal összefüggő klinikai paraméterek a tumor méretét, a nyirokcsomók állapotát, a daganatszövetek jellemzőit (differenciáltságát) és a szöveti inváziót tartalmazzák, de ide sorolható a genetikai meghatározottság (BRCA mutáció) kimutatása is. Prediktív klinikai paraméterek között elsősorban az ösztrogénreceptor (ER), a progeszteronreceptor (PR), valamint a HER2-státus szerepelnek, amelyek egyúttal prognosztikai markerek is.

Egy emlődaganat kockázatát az elsődleges daganat mérete, szövettani típusa, rosszindulatúságának foka (grádus, grade), valamint stádiuma határozza meg, emlőrák esetén fontos szempont a hormonérzékenység (ER = ösztrogén, PR = progeszteron) és a HER2-státusz megállapítása is. Az alacsony differenciáltság, a hormonreceptor-pozitivitás és a HER2-receptor-negativitás jobb kilátásokkal, egyúttal a kemoterápiára adott rosszabb válasszal társulnak. Az egyes paraméterek hatékonysága eltérő, és a nyirokcsomó-pozitivitás klinikai értéke a másik két paraméternél fontosabb.

Az elsődleges daganat méretét általában 0-1-2-3-4-es skálán, a nyirokcsomók érintettségét 0-1-2-3-as skálán értékelik, míg a távoli áttétek hiányát vagy meglétét 0 vagy 1 jelöli. (Erre a jelölési rendszerre, az úgynevezett TNM stádiumbeosztásra önálló válaszban térünk ki.) Az elsődleges stádiummeghatározás részben a tényleges tumorméret alapján történik, de nemcsak a kiterjedtség számít, hanem hogy mennyire érintettek a környező szervek, emlődaganat esetében az emlő bőre vagy a mellkasfal. A nyirokcsomók státusza a regionális (hónalji, axiláris), valamint a távoli nyirokcsomók érintettségének függvénye. Általában minél kisebb egy daganat, minél kevesebb szervet érint, annál jobb prognózisú. Legjobbak a kilátások, ha a betegség helyi (lokális), tehát sem környező nyirokcsomókban, sem más szervekben nem találhatók daganatsejtek.

A tumorok szövettani típusa is meghatározza a viselkedésüket. Egy adott betegségtípuson belül is vannak lassabban és gyorsabban növekvő, kisebb vagy nagyobb valószínűséggel áttétet adó szövettani típusok. Az emlődaganat szerkezete, a tumort felépítő sejtek alakja, mérete, a sejtek, illetve sejtmagok egymáshoz viszonyított eltérése, az aktív osztódási fázisban lévő sejtek aránya (KI-67) alapján határozható meg a daganat rosszindulatúságának foka (grádus, grade). Minél nagyobb a szám, annál magasabb a grádus, azaz annál agresszívebb viselkedésű daganatról van szó. Emlődaganatok esetén speciális mutatószámot is alkalmaznak a kilátások előrejelzésére, ez a Nottingham Prognosztikai Index (NPI), amelyet önálló válaszban bemutatunk.

A klinikai paraméterekre készült, a klinikai döntéshozatalban is felhasználható többváltozós modell a beteg életkora, a hormonreceptor pozitivitása, a pozitív nyirokcsomók száma, a szöveti differenciáltság, a szöveti invázió mértéke, valamint az egyéb kapcsolódó betegségek figyelembevételével készít arra becslést, hogy mekkora lesz a várható túlélés hagyományos vagy célzott kemoterápia alkalmazásával vagy anélkül. Egy másik lehetőség, hogy olyan többgénes diagnosztikai rendszereket alkalmaznak, amelyekben egyetlen technológia felhasználásával határozzák meg a diagnózishoz szükséges paramétereket. A nemzetközi ajánlások már tartalmazzák a többgénes teszteket, mint a hormonérzékeny (ER-pozitív) emlőrák terápiás döntéshozatalában alkalmazható eszközöket. Ezek a gének részben befolyásolják is egymást, valamint a hozzájuk kapcsolódó terápiával szembeni érzékenységet. Többgénes vizsgálat indokolt lehet például akkor, amikor más tényezők alapján nem lehet egyértelműen dönteni a kemoterápia szükségességéről – ilyen esetekben a társadalombiztosító a vizsgálatot egyedi méltányossági kérelemmel finanszírozhatja.

Minden előrejelzésnél fontos azonban leszögezni: a statisztikai valószínűségtől mind negatív, mind pozitív irányban nagy eltérések lehetnek, azaz egy beteg személyes sorsa teljes biztonsággal nem jósolható meg előre.

Forrás: 200 kérdés – 200 válasz az emlőrákról

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top