Több oka lehet, ha hasvízkór (ascites) alakul ki, azaz folyadék halmozódik fel a hasüregben, ez előrehaladott, áttétes emlődaganatos betegeknél fordulhat elő a daganatos folyamat következtében.
A hasi vizenyő nem maga a betegség, hanem tünet, következmény. Hasvízkórt okozhat többek között a máj elégtelen működése (például májcirrózis vagy májáttétek miatt), a máj és a belek nyirokkeringésének akadályozottsága, veseelégtelenség vagy hashártyán kialakuló áttétes folyamat.
A hasban akár több liternyi folyadék is felhalmozódhat. Amíg kevés – egy-két deciliter – a folyadék mennyisége, az nem okoz panaszt, legfeljebb ultrahanggal kimutatható. Minél több a folyadék, a tünetek annál inkább fokozódnak: a has körfogatának növekedése és a has feszülése önmagában is kellemetlen, ám ha emiatt a gyomrot állandó nyomás éri, az étvágytalanságot, hányingert okozhat. A tüdő nyomásfokozódása légzési nehézséget válthat ki, főként fekvő állapotban, amikor a légzésben kulcsfontosságú rekeszizmot nyomja a hasvíz. Ilyenkor a félig ülő helyzetben való pihenés jelenthet könnyebbséget a betegnek addig is, amíg hascsapolással le nem szívják a problémát okozó folyadékot. (Nehézlégzést nemcsak hasvízkór, hanem a tüdőben felhalmozódó folyadék is okozhat.)
Az ultrahangvizsgálat mellett a hasvízből általában mintát is vesznek, hogy citológiai és bakteriológiai vizsgálatokkal meggyőződjenek arról, vannak-e a vizenyőben daganatsejtek, illetve fertőzésre utaló jelek, amelyek antibiotikum kezelést indokolhatnak. Mintavételkor fertőtlenítést és érzéstelenítést követően egy tűvel a hasfalon keresztül jutnak be a folyadékhoz.
A hasvízkór kezelése tüneti, tehát a panaszok mérséklését szolgálja. Enyhébb esetekben elegendő lehet vízhajtók alkalmazása és diéta előírása a beteg számára. A diéta két legfontosabb pillére, hogy sószegény legyen és fehérjében gazdag. Emellett indokolt esetben csökkenteni kell a napi folyadékbevitelt is. Amennyiben ez nem elegendő, hascsapolásra kerülhet sor. Ez hasonlóan történik, mint a mintavétel, csak amíg a diagnosztikus hascsapoláskor kis mennyiségű folyadékot távolítanak el, a terápiás hascsapolás esetén akár 2-10 liter folyadékot is leszívhatnak, hogy ezzel szüntessék meg a panaszokat (ekkor infúzióban vénás fehérjepótlás is történik). A hascsapolás eredményessége csak átmeneti: ha a kiváltó okokban nem történik változás, a folyadék újratermelődik. Az ascites tehát önmagában nem gyógyítható, a kóros folyadéktermelődés akkor lassítható, ha az alapbetegséget, a kiváltó okot sikerül uralni, például a hashártyán lévő áttétes gócok méretét és számát csökkenteni, az esetleges májáttétek kiterjedtségét mérsékelni.
