A közel-besugárzás vagy brachyterápia az emlődaganatok kezelésében a külső-besugárzásnál ritkábban alkalmazott módszer, meghatározott feltételek teljesülése esetén lehet alternatíva.
Brachyterápiát ritkán alkalmaznak a műtét utáni rizikócsökkentő (adjuváns) kezelés részeként önállóan, gyakrabban fordul elő, hogy a külső sugárterápia kiegészítő kezeléseként használják a módszert. Ekkor általában a teljes emlőbesugárzás hatékonyságát egy közvetlenül a tumorágyra (a kimetszett daganat helyére) adott többletdózissal (szakszóval boost kezeléssel) növelhetik.
Fontos mérföldkövet jelentett az Európai Brachyterápiás Társaság (GEC-ESTRO) Emlőrák Munkacsoportja által végzett nemzetközi vizsgálat, amelyet 7 ország – köztük Magyarország – ellátóhelyein közel 1200 korai stádiumban emlődaganattal kezelt nő bevonásával végeztek, átlagosan több mint 6 éven át követve a betegek állapotát. A 2015-ben publikált eredmények szerint azt találták, hogy a teljes emlőbesugárzásnak a betegek egy részénél emlőmegtartó műtétet követően alternatívája lehet a részleges emlőbesugárzás (APERT) brachyterápiával végzett módszere. Az eredmények szerint ugyanis a 0-I-II-es stádiumú – és más orvosszakmai kritériumok szerint is válogatott – emlődaganattal kezelt nőknél a kiújulási kockázatok, a gyógyulási kilátások megegyeznek a teljes külső emlőbesugárzás és a tumorágyra célzott, részleges brachyterápiás emlőbesugárzás esetén. Előnyként fogalmazták meg például a besugárzott célterület körüli ép szövetek kímélését, a kezelési idő jelentős lerövidítését.
Brachyterápiának olykor szerepe lehet a teljes külső emlőbesugárzás előtti kezelésként, valamint a helyileg kiújult emlődaganat ellátásában is.
