Mikor indokolt molekuláris genetikai vizsgálatot végezni vastagbélrákos betegeknél?

A molekuláris genetikai vizsgálatnak fontos szerepe van az áttétes vastagbélrák és végbélrák onkológiai terápiájának kiválasztásában.

A leggyakrabban alkalmazott biológiai terápiák két fő típusba sorolhatók: érfejlődésgátló (VEGF-gátló) kezelések és a daganatok növekedési faktor receptorainak működését akadályozó (EGFR-gátló) terápiák. Az EGFR-gátló kezelésekről az elmúlt években kiderült: hatástalanok, ha a vastagbéltumorban úgynevezett KRAS (az esetek mintegy 40%-a) vagy NRAS (az esetek mintegy 10%-a) mutáció igazolható. A KRAS, NRAS mutáció meghatározására szolgáló vizsgálatot a kezelőorvos kezdeményezi, az eredmény jellemzően néhány héten belül várható.

Ritka esetekben a társadalombiztosítás a vastagbéltumor KRAS és NRAS vizsgálatán túl szélesebb körű molekuláris diagnosztikai panelvizsgálatot is finanszíroz. Erre szakmailag indokolt esetben, egyedi méltányossági eljárásban kerülhet sor. Akkor számíthat a kérelem pozitív elbírálásra, ha az átfogó molekuláris diagnosztika érdemi információt adhat a beteg személyre szabott kezelési tervéhez – például a részletes molekuláris jellemzők birtokában látótérbe kerülhet olyan terápia, amelyet az adott betegségben egyébként nem alkalmaznak rutinszerűen.

Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról

Ide kattintva kövesse rovatunk frissítéseit a Rákgyógyítás.hu Facebook csatornáján!

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top