A vese megfelelő működése az emlőrák kezelésében alkalmazott számos daganatellenes terápia feltétele. Kezdődő veseelégtelenségnek nincsenek észlelhető tünetei, előfordul, hogy panaszok már csak akkor jelentkeznek, amikor a vesekárosodás mértéke túllép egy kritikus szinten.
A veseelégtelenség lehet hirtelen jelentkező (akut) és fokozatosan kialakuló (krónikus vagy idült). Akut veseelégtelenséget okozhat nagy vérveszteség, fertőzés (szepszis), de akár a kiszáradás is, a csökkent vesefunkciójú betegeknél ezért a hányás, a hasmenés kiemelten veszélyes. A vesét károsíthatja egyes fájdalomcsillapítók túlzott használata, olykor egyes képalkotó vizsgálatok (CT) kontrasztanyagai is. Akut veseelégtelenség hátterében állhat daganat is, de azt vesekő vagy férfiaknál a megnagyobbodott prosztata is okozhatja, ha amiatt a vizelet nem tud megfelelően elfolyni. A krónikus veseelégtelenség általában más betegségek talaján alakul ki, leggyakrabban cukorbetegség és magas vérnyomás miatt, de fertőzés, hosszú időn át alkalmazott vesekárosító gyógyszerek is hozzájárulhatnak a veseműködés zavarához. Ha valakinél egyszerre több kockázati tényező is fennáll, a veszélyeztetettség mértéke is fokozódik.
Akut veseelégtelenség esetén a vizelet mennyisége csökken, olykor egyáltalán nincs vizelet. Felhalmozódik a folyadék a szervezetben, ödéma alakul ki, megdagadnak a lábak, akár az arc is, az emelkedő vérnyomás a szívet, a tüdőt is megterheli. Deréktáji fájdalom, hányinger, hányás, hasmenés, légszomj alakulhat ki. A felhalmozódó méreganyagok miatt súlyosabb esetekben idegrendszeri tünetek, görcsök, tudatzavar is kialakulhat. Ha nem hirtelen, hanem fokozatosan alakul ki a veseelégtelenség, figyelmeztető jel lehet a vizelési szokások és a vizelet megváltozása, a fáradékonyság, a bokák dagadása, az arcpuffadás, a bőrszárazság, az étvágytalanság, a hányinger, a fémes szájíz, a kellemetlen ammóniás lehelet, a légszomj, a derékfájás.
Rendszeres laboratóriumi ellenőrzések (vizelet- és vérvizsgálatok) időben felfedhetik a romló vesefunkciós értékeket. A karbamid (urea) a fehérjék bomlástermékéből származik, veseműködési zavarok esetén felhalmozódik és sejtkárosító hatású. A kreatinin az izmokból származó fehérjék bomlásterméke, a túl magas értéke jelezheti a veseműködés zavarát. Az eGFR, a veséken keresztül percenként átszűrt vérmennyiség is jó jelzője a vese működésének. Ezek mellett indokolt a szérum ionok (nátrium, kálium, kalcium), a vérkép és a vizelet rendszeres ellenőrzése is.
A veseműködés romlása szigorú vesekímélő fehérjeszegény diétával, a kiváltó ok lehetséges kezelésével és a vese gyógyszeres kezelésével gátolható, lassítható. Ha a vese már nem tudja ellátni méregtelenítő feladatát, művesekezelésre van szükség.
