A besugárzás hatására olyan anyagok (citokinek) szabadulnak fel, amelyek helyben gyulladásos gócokat okoznak. Ezek a tünetek rendszerint kezelhetők, leggyakrabban a kezelést követően fokozatosan megszűnnek. A sugárkezelésnek általában a besugárzott területen, vagy annak környezetében alakulhat ki mellékhatása, illetve előfordul, hogy általánosabb panaszok – például fáradékonyság – jelentkeznek a kezelést követően, melyek bármilyen típusú sugárkezelés után megjelenhetnek.
A sugárterápia mellékhatásai gyakrabban jelentkeznek idősebb betegeknél, nagyobb dózisú vagy nagyobb kiterjedtségű besugárzás esetén, a kockázatot befolyásolják a társbetegségek és az egyéni érzékenység is. Vannak ugyanakkor olyan betegek is, akiknél kellemetlen mellékhatás nem vagy alig tapasztalható. A mellékhatások intenzitása függ a sugárzás dózisától, a kezelések számától, a beteg egészségi állapotától, illetve az egyéb terápiáktól, melyekben a beteg részesül a sugárkezelés mellett (pl. kemoterápia).
A bőrkímélő sugárterápiás eljárásoknak köszönhetően a bőrben ma már sokkal kisebb sugárdózis nyelődik el, mint régebben. A bőr hajszálereinek tágulata miatt így is kialakulhat bőrpír, valamint a bőr felső rétegeinek gyulladása, amely a gyulladás mértékének függvényében kiszáradáshoz, repedezettséghez, száraz vagy nedves hámleváláshoz, olykor elszíneződéshez is vezethet. A bőrelváltozások a besugárzott régióban a besugárzást követően azonnal, vagy néhány héttel a sugárkezelés után jelennek meg jellemzően. Bőr alatti kötegezettség, fibrózis, nyiroködéma is kialakulhat úgy az emlőben, mint a hónalji régió kezelése esetén a felkarban, ezek is ronthatják a végső kozmetikai eredményt, valamint fájdalmat, mozgásbeszűkülést is okozhatnak. A nyiroködéma gyógytornával, a nyirokdrenázsnak nevezett speciális masszírozási technikával jelentősen mérsékelhető.
Az irritáció enyhítése érdekében a bőrt langyos vízzel és kímélő szappannal szabad tisztítani, a sugárterápiás kezelőorvos vagy bőrgyógyász által ajánlott illat- és lanolinmentes testápolóval rendszeresen bekenni. A kezelt területet nem vagy csak sérülést okozni nem képes módon szabad borotválni, nem szabad alkoholt, mosdókesztyűt, bőrradírt vagy kefét használni az irritált bőrfelületen. Laza pamutruha viselése javasolt. A bőrt ne érje túl meleg vagy túl hideg, kerülni kell a közvetlen napfényt és a szoláriumot. A viszkető bőrt nem szabad vakarni.
A tüdőt érő terhelést már minimalizálni tudják, így bár teljesen kizárni nem lehet, de ritka, hogy a tüdőben panaszt, esetleg köhögést, lázat okozó gyulladás lépjen fel. Ha a sugárzással kezelt területen sok a vérsejteket előállító csontvelő, vagy ha kemoterápiát is kap a sugárkezelés mellett a beteg, csökkenhet a vörösvérsejtek száma, vérszegénység alakulhat ki, emiatt a kezelést abbahagyhatják, míg az értékek újra helyreállnak. Fokozott fáradékonyság hátterében ugyancsak állhat vérszegénység. A vérszegénységről önálló válaszban részletesen írunk.
A rövid távon jelentkező panaszok egy része a kezelések után ugyan még egy ideig fokozódhat, ám később a tünetek fokozatosan mérséklődhetnek vagy elmúlhatnak.
