A leggyakrabban követett túlélési statisztikai adatok azok, amelyeket a diagnózis felállításától számított 5, 10, esetleg 15 év elteltével mérnek.
A statisztikailag követett adatok közül a teljes túlélés (OS, Overall Survival) azt mutatja meg, hogy az egy adott stádiumban lévő daganatos betegek hány százaléka él adott idő elteltével, például 5 vagy 10 év múlva. Ez az adat független attól, hogy a beteg közben teljesen meggyógyul-e a daganatos betegségből vagy sem. Az egyik számítási mód az összes lehetséges haláloki tényezőt számításba veszi, tehát nem figyel arra, hogy a betegek halála összefüggött-e a daganattal. Ez a mutató tehát sosem lehet 100 százalék, hiszen a ma egészségesnek tudott embereknek sem él 100 százaléka 5 vagy 10 év múlva. A daganatos betegség szempontjából ezért fontosabb a daganatspecifikus teljes túlélési mutató, amely már kizárja az egyéb halálokokat, így csak azokra vonatkozik, akiknek a halálát az adott tumoros betegség okozza.
A progressziómentes túlélés (PFS, Progression-Free Survival) azt fejezi ki, hogy mennyi ideig nem következik be a daganatos betegség előrehaladása, romlása (progressziója) a vizsgálat kiindulópontjaként meghatározott állapothoz képest. A gyakorlatban például megmutatja, hogy egy gyógyíthatatlanak ítélt stádiumban a betegséget mennyi ideig sikerül visszaszorítani, kordában tartani. Az állapotromlás ténye, a daganat terjedése leggyakrabban képalkotó vizsgálatokkal állapítható meg. Ha a CT, MR vagy PET-CT lelet progressziót mutat, ez sok esetben még eleinte nem jár a beteg számára érezhető tünetekkel, viszont a terápiás döntést befolyásolhatja. Ha ugyanis egy adott kezelés ellenére előrehalad a betegség, az terápiaváltást indokolhat, ha az lehetséges.
A betegségmentes túlélés (DFS, Disease-free survival) jelzi azoknak az arányát, akiknek a vizsgált időszak végén (tehát a kiindulási állapothoz képest 3, 5 vagy 10 év múlva) egyáltalán nincs tumoros betegség a szervezetében, azaz betegségük teljes remisszióba került.
A múltbeli statisztikai adatokból sosem lehet egy konkrét beteg jövőjét megjósolni! Az életkilátások mindenkinél egyediek, nagy eltérés (szórás) lehet az átlag számoktól. Az esélyeket befolyásolja a daganat szövettana, az esetleges műtét eredményessége, a kezelések ütemezése, a gyógyszerek hatásossága, a daganattól független betegségek romlása vagy javulása, a beteg általános testi és lelki állapota is. Ráadásul a statisztikai adatok mindig a múltra vonatkoznak, az akkori kezelési lehetőségek mellett.
