A nyirokcsomók vírus- és baktériumszűrőként viselkednek, amelyek alapvető védelmi funkciót töltenek be a szervezetben. Ugyanakkor nemcsak a kórokozók, hanem a daganatsejtek is fennakadhatnak a nyirokrendszer apró szűrőin (filterein), ezért a rosszindulatú daganatsejtek áttéteket adhatnak a test egészét behálózó nyirokrendszerben.
A ráksejtek a nyirokkeringésbe bekerülve jutnak el a nyirokcsomókba, majd ott növekedésnek indulva újabb és újabb tumorokat képesek kialakítani. Az áttétes nyirokcsomók utalnak a daganatos folyamat terjedésére, kiindulópontjai lehetnek szervi áttéteknek is, ezért fontos, hogy az onkológiai kezelések révén minél inkább gátat lehessen vetni a keringő ráksejtek terjedésének.
A nyirokcsomókban megjelenő daganatos gócok általában fájdalmatlanok, önmaguk viszonylag ritkán okoznak bármilyen panaszt, ez esetleg akkor fordul elő, ha egy megnövekvő nyirokcsomó nyomja valamely idegpályát vagy akadályozza valamelyik szerv működését.
Mivel általában nem felszíni nyirokcsomókról van szó, a legtöbb esetben az áttétes nyirokcsomók a beteg számára észrevehetetlenek. Megjelenésükről a képalkotó vizsgálatok, a biopszia vagy a műtéti szövettan nyomán szerezhető tudomás. A CT vagy MRI vizsgálat kevésbé érzékeny: csak egy adott méret felett veti fel kóros nyirokcsomók jelenlétének gyanúját. Az áttétes gócok a nagyobb anyagcseréjük miatt PET/CT képeken vagy izotópvizsgálat nyomán esetleg már korábban is látszódhatnak, azonban biztos diagnózist ekkor is csak a szövettan vagy a citológia adhat.
