A központi idegrendszerben, az agyban kialakuló daganatok az egyik legveszélyesebb tumoros elváltozások. Mivel a kemény csontos koponya nem képes tágulni, már egy kicsiny méretű, kezdeti elváltozás is súlyos állapotot előidéző nyomásfokozódást okozhat az agyban, attól is függően, hogy az agy mely részében alakult ki.
Az agy esetében még a jóindulatú daganatok is okozhatnak a rákhoz hasonló tüneteket és életveszélyt, mivel azok is kóros térfoglaló folyamatnak számítanak az idegrendszer azon központjában, ahol semennyi tér nem áll rendelkezésre idegen szövetek számára. Összehasonlításként: a tüdőben például „elfér” akár egy több centiméteres tumor is úgy, hogy nem okoz panaszt, az agyban nem.
Az agyi áttét lehet egyetlen (soliter) góc vagy többszörös (multiplex) elváltozás. Ugyan az elsődleges (agyban keletkező) agydaganatok és a másodlagos (emlőből az agyba kerülő) agyi áttétek kialakulása, viselkedése, biológiai jellemzői alapvetően különbözőek, a kiváltott panaszokat tekintve mégis sok a hasonlóság.
Az egyik leggyakoribb tünetcsoport a fejfájás, ami számtalan formában és intenzitással jelentkezhet aszerint, hogy mely agyterületen van elváltozás. Jellegzetes lehet az ébredés utáni fokozott fájdalom, ami intenzív nyomásfokozódásra (tüsszentés, köhögés) még tovább erősödhet. Az agyi áttétek miatti fejfájást a hétköznapokban használt fájdalomcsillapítókkal nem lehet megszüntetni. Általános panaszként jelentkezhet – a reggeli órákban ugyancsak erősebben – a szédülés, a hányinger és hányás. Súlyosabb esetekben látásromlás, személyiségváltozás, tudatzavar, beszédzavar, memóriaproblémák, epilepsziás roham is előfordulhat. Létfontosságú funkciókat (keringés, légzés) irányító agyi központ érintettsége életveszélyes állapotot is kiválthat.
Forrás: 200 kérdés – 200 válasz az emlőrákról
Illusztráció: Wikimedia.org
