52 éves vagyok, május 4-én emlőmegtartó műtéten estem át, a jobb mellem felső-külső negyedének rosszindulatú daganata miatt. A szokásos mammográfiás szűrővizsgálaton vették észre, egy nem kitapintható daganatról volt szó.
A zárójelentés makroszkópos leírása:
4×3 cm-es „S” „L” jelölésekkel ellátott, 5 cm-es átlagos vastagságú emlőállomány, a dróthurokkal jelölt területen valamennyi resectios vonaltól több, mint 10 mm-nyire 12x5x10 mm-es colloid fényű tumorszövettel.
Ezt úgy kell értelmeznem, hogy a dróthurokkal jelölt területen túl 10 mm-nyire, vagy a tumortól 10 mm-nyire? (A hiba biztosan bennem van.)
Az onkológus kezelőorvosom által leírt anamnézis: „…Intraop. ist. vizsgálat 12 mm-es cc-t igazolt, végleges szövettan T1c GIII N0 ér-nyirokéri invasiot mutató ERPR HER2: +++ lobularis invasiv carcinomát igazolt…”
Pathologia lelet:
Mikroszkópos leírás: DG: Carcinoma lobulare invasivum mammae. (luminalis B típus, T1c, stadium I) Megjegyzés: a tumor solid típusú invasiv lobularis carconoma (H3.3) rendkívül intenzív stromális lobsejtes beszűrődéssel, peritumoralis ér-, nyirokér invasio szöveti jeleivel. A hónaljból eltávolított nyirokcsomókban (összesen 6 db) áttét nincs.
Ennek a szövettani eredménynek a birtokában az engem műtő sebész főorvos beszélt egy onkológussal, akit ezt követően felkerestem a további kezelések céljából. (Levelem elején hivatkozom is rá, mint kezelőorvosomra.)
Ami aggaszt és kérdésem lenne: a „peritumoralis ér-nyirokér invasio szöveti jeleivel” az most a kioperált emlőállomány ép részén túl van, vagy azon belül? Hogy kell ezt értelmezni? Lehet erre a kérdésemre ily módon válaszolni?
Olvastam olyanról, hogy emlőmegtartó műtétnél – ha ér-, nyirokér invasio van (és persze még felsorol más kritériumokat is) – akkor a tumorágy reexcisioját „el kell végezni”. Azért tettem idézőjelbe, mert nem vagyok benne biztos, hogy ezekkel a szavakkal volt fogalmazva ott, ahol olvastam.
Kérem szíves válaszukat, hogy az ilyenkor a fejben kialakult kaotikus helyzet egy kicsit javuljon.
Az onkológus kezelőorvosa által összefoglalóan leírt adatok a további kezelés meghatározásához szükségesek.
Az „intraop ist” valószínűleg intraoperatív hisztológiai vizsgálat, vagyis műtét közben végzett szövettani vizsgálat (ahol az Ön levelében a „h” betű hiányzott a hist., rövidítésből). A „cc” a carcinoma, vagyis a rosszindulatú daganat rövidítése. A végleges szövettanban a TNM stádiumból megadják a T-re, vagyis a tumorra vonatkozó értéket, amely azért T1c, mert az elsődleges daganat 1 cm-nél nagyobb, de 2 cm-nél kisebb. Az N0 azt jelenti, hogy a nyirokcsomókban (N = node, vagyis a nyirokcsomó angolul), vagyis a hónalji nyirokcsomókban (amelyből a lelet szerint 6-ot távolítottak el és vizsgáltak) nem találtak a részletes szövettani feldolgozás során áttétet.
A GIII a Grade III, amely a daganat szövettani elfajultságára, rosszindulatúsági fokára utal – a III-as jelzés azt jelenti, hogy a daganatsejtek nagyon eltérnek a normális emlő sejtektől, nagyon elfajultak.
A HER2 pozitivitás azt jelzi, hogy az emlődaganatokban a HER receptor nagy mennyiségben megtalálható, HER2 receptor pozitív daganatról van szó, ennek a későbbi kezelés miatt van jelentősége. Az ERPR valószínűleg ER és PR, vagyis ösztrogén (angolul estrogen = ER) és progeszteron (PR) receptorra utal, de a leveléből nem derül ki, hogy ezek a hormon receptorok pozitívak-e (ezeknek is részben a betegség hosszú távú prognózisában, részben a műtét utáni kezelés meghatározásában lehet jelentőségük).
A dróthurokkal jelölt területre vonatkozó kérdésénél: a szövettani vizsgálatot végző szakember ezzel a leírással azt jelzi, hogy makroszkópos (megtekintéssel végzett, nem mikroszkópos) vizsgálat során a daganatos góc a részleges emlőmegtartó műtét során eltávolított szövetdarab minden metszési felszínétől több, mint 10 mm-es távolságra van (tehát például nem 1-2 mm-re).
Levelének egy másik kérdésére: a peritumoralis azt jelenti, hogy a daganat körüli, vagyis a mikroszkóppal végzett szövettani vizsgálat során azt látták, hogy a daganat körüli vérerekben és nyirokerekben daganatsejtek vannak. Ezt az elváltozást a kioperált emlőállományban látják, de az, hogy a nyirokerekben és a vérerekben daganatsejteket látnak, felveti annak az eshetőségét, hogy a daganatsejtek eljuthattak a szervezet más részére is, úgynevezett hematogén (véráram útján), illetve limfogén (nyirokerek útján) történő szóródás révén.
Leveléből nem derül ki, hogy a műtét utáni (úgynevezett adjuváns) onkológiai kezelésekről történt-e már döntés. Tekintettel arra, hogy leveléből az derül ki, hogy május 4-i műtétről van szó, s azóta közel 6 hét eltelt, remélhetőleg igen, s azt hamarosan el is kezdik, vagy már elkezdték. A műtét utáni kezelésről legtöbbször onkológiai bizottság (más néven onkoteam vagy emlőbizottság) dönt, hogy a beteg a számára leghasznosabb, a későbbi kiújulási kockázatot leginkább csökkentő kezeléseket kaphassa meg a műtét utáni időszakban, illetve hormon-pozitív esetben akár fél évtizeden át a műtét után.
Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
A HER2-pozitív emlőrák és célzott kezelése
Nem minden nő választja az emlőmegtartó műtétet
Gyógyító szike: rákbetegnek a műtét jó hír!?
Daganatsebészet: a rák elsődleges gyógymódja
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
Hogyan pusztítja a daganatot az érgátló terápia?
Fájdalomcsillapítás: opioidokkal a fájdalmak ellen
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
A kemoterápiás kezelés mellékhatásai
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Mellrák patológiai lelete
Mellrák lelet kódolt jelentése
Emlőrák, majd gerincrák, rákmarker
Csontáttétes mellrák esélyei
Csontáttétes mellrák
Mellrák kezelések sorrendje
Félelem emlőrák áttétjétől, bélpanaszok
Kiújult mellrák, sorstársak
Kiújult, áttétes mellrák
Csontáttétes mellrák 60 évesen
Emlőrák, fájdalmas csontáttétek
Csontáttétes mellrák
Csontáttétes emlőrák: mi szabad?
Mellrák kiújulása 17 év után
Kiújult mellrák és Herceptin
Mellrák: kórszövettani diagnózis
Mellrák bizonytalanságai
Mellrák: in situ ductalis carcinoma
Fájdalom a műtött mellben
Megvastagodott műtött mell
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellrák: vizsgálatok műtét után
Áttét nélküli mellműtét
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Tumor vizsgálati értékei
Mellrák: áttét esélyei
Mellrák, magas trombocitaszám
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?
