Petefészekrák: felfedezni!

Május 8-án van a Petefészekrák Világnapja: igyekeznek felhívni a figyelmet a petefészekrák veszélyeire, és a korai felismerés fontosságára.

A nőknél a petefészekrák a daganatok között a hetedik leggyakrabban diagnosztizált rákos megbetegedés világszerte. A női szaporítószervek daganatos megbetegedései közül a petefészekrák okozza a legtöbb elhalálozást. Európa-szerte évente több mint 42 ezer nőt veszítünk el e betegség következtében. Magyarországon évente több mint ezer nőnél fedezik fel a betegséget, az érintettek több mint felének már túl későn. Időben felismerve a bajt, sokkal többen meggyógyulhatnának a petefészekrákból – hívja fel a figyelmet a Mályvavirág Alapítvány, amely 2015 óta dolgozik azon, hogy segítséget nyújtson a betegségben érintetteknek.

Idén a koronavírus-járvány miatt nincs lehetőség személyes részvételen alapuló figyelemfelhívó és tájékoztató rendezvények szervezésére, a Mályvavirág Alapítvány azonban az internetes felületeken igyekszik felhívni a figyelmet a figyelmeztető tünetekre. Szemben például a méhnyakrákkal, a petefészekráknak nincsen rákmegelőző stádiuma, azaz nem megelőzhető.

A Mályvavirág Alapítvány idén a felfedezni.hu weboldalon mutatja be a dán KIU nőgyógyászati daganatokkal foglalkozó betegszervezet által készített figyelemfelhívó kisfilmet, valamint a FELFEDEZNI szó kezdőbetűiből összeállított lista segítségével is igyekszik rámutatni, milyen tüneteket okozhat a korai stádiumú petefészekrák.

A felismerést nehezíti, hogy a betegség korai stádiumában nem specifikus tünetek jelentkeznek, hanem olyanok, amelyek könnyen összetéveszthetőek más betegségek tüneteivel. Ilyen panaszok például a puffadás, az alhasi fájdalom, a gyomorrontás. A tünetek hosszabb távú fennállása esetén mindenképpen szükséges a megfelelő és átfogó kivizsgálás, hogy, ha valóban petefészekrák okozza ezeket, akkor időben el lehessen kezdeni a kezelést.

Az érintettek többségénél előrehaladott stádiumban fedezik fel a kórt, amikor már más szervekre is áttétet képzett a növekvő daganat. A petefészekrákos betegeknek mintegy kétharmada már III-as és IV-es stádiumban kerül az orvoshoz. A petefészekrák kezelésében fontos szerepe van a műtétnek, a kemoterápiának és a biológiai terápiáknak, elsősorban az immunterápiának és az úgynevezett PARP-gátlók alkalmazásának. A kezelési lehetőségek a betegség stádiumától, valamint a BRCA génmutációtól függenek (erről bővebben itt olvashat). A veszélyeztetettség lehetősége és mértéke függ az életmódtól, a kortól és a családi kórtörténettől is.

A petefészekrákok egy részéért a BRCA génmutáció felelős, mely a legtöbb esetben örökölhető, de ismert a nem örökletes formája is. A BRCA státusz a kezelést is meghatározza, így fontos ennek meghatározása a petefészekrák diagnózis felállítása után. Amennyiben a családban volt mellrákkal, petefészekrákkal vagy vastagbélrákkal érintett beteg, akkor a BRCA génmutációra nagyobb az esély, azonban az előrehaladott “szerózus” szövettani típusú petefészekrák esetén minden betegnél érdemes lehet meghatározni a BRCA státuszt.

“Nagyon fontos, hogy a hosszan tartó tünetek esetén forduljunk orvoshoz és kizárják a petefészekrák lehetőségét. Igenis addig kell mennünk, amíg utána nem járnak, hogy mi okozza ezeket a tüneteket, nem szabad hagynunk magunkat! Ha pedig diagnosztizálják a betegséget, fontos, hogy megfelelő helyre, megfelelő kezekbe kerüljünk. A Mályvavirág Alapítvány segíti az orvoshoz kerülést, segíti a betegutat” – mondta Tóth Icó, a Mályvavirág Alapítvány elnöke.

 

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top