Rák: a hosszú élet furcsa ellentmondása

Minél egészségesebb egy ország, annál nagyobb valószínűséggel kell szembenéznie az embereknek életük folyamán valamilyen daganatos megbetegedéssel. Ennek az első olvasásra óriási ellentmondásnak az a magyarázata, hogy ahol rosszabb az emberek általános egészségi állapota és nincs kellő egészségtudatosság, ott sokkal többen meghalnak idejekorán olyan betegségeknek, amelyekben már “nem szabadna” meghalni. Minél tovább él egy ember, annál valószínűbb, hogy lesz valamilyen daganata.

Ismert jelenség Magyarországon is, hogy az elmúlt évtizedekben milyen sok férfi halt meg részben a túlhajszoltság és egészségének kizsákmányolása miatt aktív korában, ötvenes-hatvanas éveiben szívinfarktusban, agyvérzésben. Ők nem érhették meg a hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes éveiket, hogy szervezetükben a “természetes elhasználódás”, a sejtek egyre gyakoribb másolási hibái, az addigra felhalmozódó környezeti és életmódbeli ártalmak miatt valamilyen más betegség alakuljon ki.

Amint arra Ulrik Ringborg stockholmi onkológus professzor néhány éve egy budapesti konferencián is rávilágított, amíg a statisztikák szerint ma Svédországban minden harmadik ember betegszik meg rákban, a most megszülető svéd csecsemők közül már minden másodiknak megvan az esélye erre az élete folyamán.

Az ellentmondás még nagyobb, ha mellétesszük: Svédország az egyik legegészségesebb nemzet, mintaértékű az egészségtudatosság, az egészségügyi ellátás is jól szervezett. A svéd emberek a legtovább élő európai nemzetek tagjai, sőt nemcsak sokáig élnek, hanem az egészségben töltött életévek száma is a legmagasabbak között van: amíg egy magyar újszülött fiú 57, egy lány 59 egészségben eltöltött évre számíthat ma, addig egy svéd csecsemőre 70 egészséges év várhat, a várható élettartam pedig 80 felett jár.

Hogyan lehet ez? A magyarázat: azáltal, hogy az emberek vigyáznak magukra és egymásra, magasabb az életszínvonal és az egészségügyi tudatosság és ellátási színvonal, kisebb százalékuk hal meg fiatalabb korban fertőzések, szív- és érrendszeri betegségek miatt, mint más országokban, sőt még a halálos autóbalesetek aránya is alacsonyabb sok más államnál. Az egészségtudatosság ahhoz is hozzájárul, hogy aki hajlamos egy betegségre, az annál is évekkel – vagy akár egy-két évtizeddel – később alakul ki, mint kevésbé fejlett országokban. Egy ma megszülető svéd kisgyereknek tehát nagyobb esélye lesz arra, hogy – mindenféle más betegséget elkerülve – idős korára megérje azt, hogy valamilyen rákbetegség kialakul a szervezetében.

Az elmúlt 20 év onkológiai fejlődését látva persze mire a mai gyerekeknek ezzel a problémával ott 70 év múlva szembe kell nézniük, vélhetően már másként tekintenek majd a rosszindulatú daganatos betegségekre is.

Kapcsolódó cikkek:
Mennyien küzdenek a rákkal Európában?
Szűrések: legyen büntethető a mulasztás?
Az emberek fele rákbeteg lesz?
Daganatos betegek helyzete Európában

Top