Tüdőáttét: az egyik leggyakoribb metasztázis kezelése

Tüdőnk az egyik legjobb vérellátású szervünk, adott időegység alatt annyi vér áramlik át rajta, mint a szervezet összes többi részén együttvéve: a hajszálerek által behálózott milliónyi léghólyagocska biztosítja, hogy vérünkbe, szerveinkbe friss oxigén jusson. A különleges anatómiai felépítés ugyanakkor kockázatot is hordoz: az áttétképzésre hajlamos daganatok sejtjei viszonylag gyakran szóródnak a tüdőbe, s alakul ki metasztázis, másodlagos daganat. Az áttétek száma, elhelyezkedése, viselkedése határozza meg, milyen orvosi lehetőségek adottak a beavatkozásra. Nem mindig lehet segíteni, ám fontos tudni: a tünetek mindig enyhíthetők, az összehangolt onkológiai és sebészi kezelésekkel pedig egyre nagyobb arányban vissza lehet szorítani, illetve a korábbinál jóval hosszabb időn át kordában lehet tartani egy tüdőáttétes daganatos betegséget is.

A tüdőáttét nem tüdőrák. Bár mindkét betegség lényege, hogy a tüdőben rosszindulatú daganat fejlődik, ám mind kialakulásában, mind kezelési lehetőségeiben nagy különbség, hogy az elsődleges (primer) daganat hol alakult ki a szervezetben. Tüdőrákról csak akkor beszélünk, ha az eredeti tumor a tüdőben jelentkezett, tüdőmetasztázisról pedig akkor, ha a daganatsejtek a szervezet más részéből terjedtek át a tüdőbe. E kockázattal a daganatos betegek egy jelentős részének számolnia kell, s a kezelés megtervezésekor az orvosok számolnak is vele, ezért igyekeznek tenni ellene.

Ráksejtek leggyakrabban a vérrel jutnak el a tüdőbe, ezt nevezik hematogén terjedésnek. Ekkor az elsődleges daganatban vagy az áttétes nyirokcsomóban és annak környezetében lévő erek révén a ráksejtek bekerülnek a véráramba. Bár a vérben a daganatsejtek jelentős része a megváltozott fizikai körülmények és az immunsejtek védekezése révén elpusztul, mégis maradhatnak olyan sejtek, amelyek eljuthatnak a sűrű vérellátású tüdőbe. A mellkas területére a ráksejtek a nyirokrendszeren keresztül, limfogén úton is terjedhetnek. Az onkológiai kezelések ezért nemcsak a már ismert tumoroknak, hanem a valószínűsíthetően a vérben és a nyirokrendszerben keringő daganatsejteknek az elpusztítását is célozzák.

Csökkenteni a kockázatokat

– A végbélráktól a melanomáig, a vesetumoroktól a szarkómákig vagy az emlőrákig gyakorlatilag csaknem minden daganat képes lehet áttétet adni a tüdőbe, még a tüdőrák önmaga is – szögezi le dr. Csejtei András, a Vas Megyei Markusovszky Kórház Onkoradiológiai Osztályának vezető főorvosa. Egyes daganatok gyakrabban, mások ritkábban okoznak tüdőáttétet, ez elsősorban az elsődleges tumor biológiai tulajdonságainak függvénye. Noha az orvosi szakkönyvek sok gyakorisági táblázatot közölnek, a főorvos leszögezi: a statisztikák sem alkalmasak arra, hogy azokból egy konkrét betegre vonatkoztatva jóslásokba lehetne bocsátkozni, hogy nála vajon biztosan megjelenik-e majd tüdőáttét vagy biztosan nem.

dr. Csejtei András Amikor egy áttét nélküli beteg számára az elsődleges daganat műtétjét követően kemoterápiát javasolnak az orvosok, ezzel az a céljuk, hogy a szervezetben esetleg megbújó, ám még látható növekedésnek nem indult ráksejteket (szakszóval mikrometasztázisokat) elpusztítsák. A kezeléssel igyekeznek tehát csökkenteni az áttétek megjelenésének kockázatát, illetve késleltetni ennek bekövetkeztét. Ha már a betegség felfedezésekor ismert áttét, a kemoterápia célja, hogy visszaszorítsák a daganatok méretét, illetve minél tovább gátolják a tumor továbbterjedését, elodázzák a panaszok kialakulását, súlyosbodását. Mindennek az ára, hogy el kell viselni a mellékhatásokat.

– Amíg egy általános belgyógyászati kezelésnél a betegek azt élhetik meg, hogy napról-napra javulhat az állapotuk, az onkológián mással szembesülnek. Itt előbb megpróbáltatásokon kell keresztülmenni, átmenetileg akár rosszabbodást is megélhetnek. Háborút vívunk a rákkal, a háború pedig mindig áldozattal jár: át kell vészelni, hogy utána könnyebb lehessen. Ez befektetés a jövőbe – fogalmaz Csejtei András.
A tüdő perifériáján elhelyezkedő áttétek sokáig úgy tudnak növekedni, hogy nem okoznak panaszt. Ezért is fontosak a rendszeres képalkotó kontrollvizsgálatok, hogy egy esetleges tüdőáttétet is minél hamarabb észrevegyenek, s kezelhessenek. Előfordul ugyanakkor az is, hogy olyan embernél fedeznek fel áttéteket, akiről korábban azt sem tudta senki, hogy bármiféle daganatos betegsége lenne.

Nincs biztos szabály a terjedésre

– Nem ritka, hogy egy rutin tüdőszűrésen vagy egy tüdőgyulladás gyanúja miatt készült röntgenfelvétel során derül fény tüdődaganatra, amely vagy tüdőrák vagy tüdőáttét. Utóbbi esetben kivizsgálás kezdődik annak megállapítására, hogy hol lehet a szervezetben a kiinduló daganat. Az áttétek magukon hordozzák az elsődleges tumor biológiai tulajdonságait, ezért más gyógyszereket lehet bevetni, ha vastagbélrák, mintha veserák vagy limfóma áll a tüdőáttét hátterében – magyarázza Csejtei András. Megjegyzi: az áttétes stádiumban felfedezett esetek ötödében a legalaposabb vizsgálatokkal sem sikerül kideríteni, mi lehet az elsődleges daganat. Áttétet ugyanis nemcsak a nagy méretű tumorok okozhatnak, hanem akár egy mindössze néhány milliméteres, ám agresszív daganat is. Ha nem találják a kiindulási pontot, kevésbé célzott, úgynevezett széles spektrumú onkológiai kezeléssel próbálnak a daganatsejtek ellen hatni.

A tüdőáttétek kezelésében elsődleges tehát a kemoterápia, a célzott terápiás gyógyszeres kombináció, hormonérzékeny emlőrák vagy prosztatarák tüdőáttéte esetén a hormonterápia. A sugárkezelésnek alárendelt szerep jut, leginkább akkor, ha kevés góc van, s nem adható kemoterápia. Esetleg tüneti kezelésként alkalmazzák, ha általa az előrehaladott betegségben fájdalom- vagy vérzéscsillapítás, a hörgők összenyomódásából adódó panaszok enyhítése várható. A kezelési terv felállításakor át kell tekinteni a műthetőséget is. Ahogyan az elsődleges daganatra, úgy a tüdőáttétre is igaz: a legjobb kezelési eredmény akkor várható, ha a tumort egy operációval sikerül eltávolítani.

A műthetőség is előrelépés

– A műthetőséget befolyásolja, hogy az áttét egyetlen gócban, szakszóval szoliter módon vagy szétszórtan, azaz multiplex módon jelent-e meg, hiszen ha néhány gócnál több van, azok mindegyikét lehetetlen kimetszeni. Azt is tudnunk kell, van-e máshol is daganat: a tüdőmetasztázis műtétjének csak akkor van értelme, ha ezzel minden ismert daganat eltávolításra kerül, tehát komplett reszekció végezhető. Több áttét közül egynek-kettőnek a megműtése értelmetlen, feles- leges megterhelés, mert a rákos folyamatot érdemben nem befolyásolja – ismerteti a tüdőáttétek műthetőségére vonatkozó fő szabályokat dr. Vadász Pál, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet és a Semmelweis Egyetem mellkassebészetének vezetője. Rögtön kivételt is említ: előfordul, hogy egyszerre fennálló máj- és tüdőáttétnél mindkét metasztázist megoperálják, de ez igen ritka.

– A hatvanas években egy tüdőáttétes beteghez hozzá sem nyúltak. A műtéti technikák fejlődésével a szakma átesett a ló túloldalára, s a 80-as, 90-es években heroikus operációkkal akár 20-30 tüdőáttétet is eltávolítottak. A statisztikák viszont azt mutatták, hogy az óriási műtétek azon túl, hogy légzésrokkanttá tették a beteget, nem növelték meg az életesélyeket. 1999-ben egy nemzetközi tüdőmetasztázis bizottság 18 centrum több mint 5 ezer betegének leletét áttanulmányozva kialakította azokat a szempontokat, mikor érdemes és mikor nem szabad belefogni egy műtétbe – ad történeti áttekintést a tapasztalatokon nyugvó változásokról Vadász Pál.

Ma már az műtétek során a legkisebb légzőfelület-csökkenésre törekednek, ezért amikor lehet, akkor a lobektómia, azaz egy teljes lebeny eltávolítása helyett (bal oldalon két, jobb oldalon három tüdőlebeny van) úgynevezett ékreszeksziós sebészi technikával, speciális tüdővarrógép alkalmazásával igyekeznek elérni az ép tüdőszövetek megőrzését.

Hogy zajlik egy tüdőműtét?

A Közép-Európa legnagyobb forgalmú mellkassebészetének számító osztály főorvosa a műtéti technikáról elmondja: a gyakorlatban egyaránt alkalmazzák a hagyományos, nyílt műtétet és a minimálisan invazív sebészetet, amikor apró nyílásokon keresztül vezetnek be kamerát és sebészi eszközöket a szervezetbe (orvosi nyelven videotorakoszkópos eljárásnak, köznyelvben kulcslyuk-sebészetnek is nevezik). Így kisebb a műtéti megterhelés, s gyorsabb lehet a lábadozás, hátránya viszont, hogy a sebész nem látja teljességében, s nem tapinthatja át a saját kezével a tüdőt. Mindig az adott osztály felkészültségén és az adott beteg leletein alapuló, személyre szabott döntésnek kell születnie a célravezetőbb módszerről.

Szövődménymentes esetekben, illetve ha nem kell teljes tüdőlebenyt eltávolítani, az általános műtéti megterhelésen, majd a sebgyógyulás esetleges panaszain túl nincs hosszabb távú kihatása az operációnak: néhány hetes lábadozás után a páciensek zöme visszanyeri korábbi teherbírását. (Ez abból is adódik, hogy miként a kemoterápiának, a műtétnek is előfeltétele a viszonylag jó általános állapot.)

Javultak az életkilátások

A betegség prognózisát elsősorban az elsődleges tumor biológiája határozza meg: ha viszonylag gyorsan jelennek meg az áttétek, s gyorsan növekednek, akkor rosszabbak, ha több év elteltével tűnnek elő, illetve lassabban terjednek, akkor jobbak a kilátások. Vadász Pál pozitív példaként a vastagbéldaganatok tüdőáttéteit említi: sikeres tüdőműtét és kezelések révén nemcsak a daganatos betegségekben mérföldkőnek tekintett ötéves túlélés nem ritka, de e betegcsoportban a tíz éven túli túlélésre, gyakorlatilag tehát a teljes felépülésre is egyre több páciens az élő példa.

dr. Vadász Pál – A sebészileg eltávolított tüdőáttét a vastagbélrákos betegek többségénél nem újul ki. Akinél ismét megjelenik, ám még mindig a tüdőre koncentrálódik, ott akár kétszer-háromszor is elvégezhető a tüdőműtét – érzékelteti a lehetőségeket Vadász Pál. Vesetumoros betegnél is előfordult már, hogy egy-két évenként ismét megjelentek a tüdőben áttétek, ám azok több alkalommal is műthetőnek bizonyultak.

Vadász Pál hangsúlyozza: a tüdőáttétek kezelésére is igaz, hogy átgondolt terápiás tervre, a sebész, az onkológus, a sugárterápiás szakember, a patológus és a radiológus összehangolt, a várható előnyökkel és a kockázatokkal számot vető közös munkájára van szükség. A döntésekbe folyamatosan be kell vonni a beteget is, hogy értse mi történik, hiszen a végső szót mindig neki kell kimondani.

A cikk a Rákgyógyítás magazin 11. számában, a 2011. tavaszi kiadásban jelent meg. Szerző: B. Papp László. A hirdetések nélküli országos magazin negyedévenként 15 ezer példányban jut el az onkológiai centrumokba. A Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tudományos partnerségével megjelenő ingyenes lap a tévhitek ellen küzd, s olyan témákat dolgoz fel, amelyek meghatározzák a rákbetegek mindennapjait: kezelések, mellékhatások, klinikai kutatások, a betegség lelki vonatkozásai, a családi kapcsolatok alakulása.