A daganatos betegség és a kezelések is fokozhatják az alvási gondokat, amelyekkel egészségkárosító következményével az onkológiai betegségektől függetlenül is egyre többen kénytelenek szembenézni.
A világméretű melegedés emelkedésével az egy főre jutó alvás mennyisége jelentősen csökken, ez évente körülbelül 44 óra alvásba kerül, az alváshiányos éjszakák száma 13-15 éjszakával nő, aminek élettani következményeit nem szabad figyelmen kívül hagynunk – figyelmeztet a Magyar Alvás Szövetség a Koppenhágai Egyetem nemzetközi alvás kutatásait értékelve.
A dán tudósok mintegy 7,41 millió éjszakai alvást követtek nyomon és megállapították: még a melegebb éghajlatú földrajzi zónákban is kevesebbet alszanak az emberek, és nehezen tudnak alkalmazkodni az alvási hőmérséklet mérsékelt emelkedéséhez is. A pusztító megrázkódtatások mellett, mint az aszályok és az árvizek, az éghajlatváltozás olyan terheket rónak ránk, amelynek alvásmegvonási következményei egyre súlyosabbak; új egészségkárosító krónikus stresszforrás alakul ki. Ezek a terhek a Föld hőmérsékletének emelkedésével várhatóan növekedni fognak. Ha a szén-dioxid-kibocsátás nagyjából a jelenlegi szinten marad, akkor a század végére évi 50 óra alvást veszíthetünk el.
– Az éghajlatváltozás okozta alvásveszteség nem a jövőről szól, ezt már ma is szenvedjük – hangsúlyozta G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke. – a jó alvás elengedhetetlen része az általános egészségnek. Enélkül számos egészségügyi probléma fenyeget: a hangulati rendellenességektől és a szívproblémáktól kezdve az elhízásig és a cukorbetegségig számos káros következménye van, ezért is fontos a jó éjszakai pihenés.
