Senki sem kötelezhető akarata ellenére műtétre, sugárkezelésre vagy onkológiai terápiára.
Senki nem kap bírságot, senkit sem fog a rendőrség előállítani, ha nem megy vissza kontrollvizsgálatra vagy nem megy el a következő kezelésre, ha felhagy a terápiával. Az önrendelkezési jog azt jelenti, hogy – ritka eseteket, mint például a kényszergyógykezelést leszámítva, ami viszont nem fordul elő az onkológiában – mindenki szabadon dönthet arról, igényel-e egészségügyi ellátást. A beteg dönthet arról, milyen beavatkozásokba egyezik bele és melyeket utasít vissza. Joga van ahhoz is, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben megfelelő információk birtokában részt vegyen.
Ahogyan egy gyógykezelés kockázata, úgy a kezelés visszautasításának kockázata is a beteget terheli. Előfordulhat, hogy egy ma elvégezhető műtét vagy ma elindítható daganatellenes kezelés néhány hét vagy hónap elteltével – ha változik a betegség stádiuma vagy rosszabbodik a beteg állapota – már nem kivitelezhető, hiába gondolná meg magát valaki. Ezért nagyon veszélyes, ha az orvosi ellátás helyett valaki először alternatív módszerekkel kísérletezik: az elvesztegetett idő alatt egy kezdetben még gyógyítható betegség is gyógyíthatatlanná válhat. (Az 5 éves gyógyulási-túlélési statisztikai adatok mindig azokra a betegekre vonatkoznak, akik megkapják azokat a kezeléseket, amelyek orvosilag indokoltak és kivitelezhetők.)
A jogszabály úgy fogalmaz, hogy a cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha azzal mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha gyermeket vár, és valószínűleg képes a gyermek kihordására, ennek a kitételnek terhességi emlőrák esetében lehet fontossága.
A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén súlyos vagy maradandó egészségkárosodás következne be, csak köz- vagy magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. Életfenntartó vagy életmentő beavatkozás csak abban az esetben utasítható vissza, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány szerint rövid időn belül megfelelő ellátás mellett is gyógyíthatatlan és halálhoz vezet. A visszautasítás csak abban az esetben érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egyetértésben, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg saját döntését annak következményei tudatában hozta meg. További feltétel, hogy az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon a beteg két tanú jelenlétében ismételten kinyilvánítsa a kezelés elutasítását. A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttség nélkül, tehát akár szóban is visszavonhatja, ha meggondolta magát.
Attól, hogy valaki visszautasít egy daganatellenes kezelést, ugyanúgy joga van minden tüneti ellátást – például fájdalomcsillapítót, a panaszokat csökkenteni hivatott szupportív kezeléseket – megkapni. A további onkológiai kezelések joga sem vész el, ám – amint írtuk – az idő előrehaladásával, az állapot rosszabbodásával beszűkülhetnek az orvosi lehetőségek.