A hatóság 2013-as tapasztalata szerint a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan az árubemutatók – szinte kivétel nélkül – a magasabb árkategóriát képviselő termékek bemutatására fókuszáltak, amelyek az idei évben többnyire hűtő-fűtő-légtisztító berendezések, vízszűrő, illetve -tisztító készülékek, továbbá infralámpák, masszázsfotelek, különböző mágnesterápiás eszközök, valamint edénykészletek voltak.

A témavizsgálat során a területi felügyelőségek 173 árubemutatón végeztek hatósági ellenőrzést, amelyből 118 esetben tártak fel valamilyen jogsértést, így a kifogásolási arány 68%-os(!) volt.

Általános tapasztalat, hogy egyre ritkábban invitálják szórólap útján az érdeklődőket, gyakorivá váltak a személyre szóló meghívók, az utcán történő leszólítás, illetve a telefonos megkeresések.

Az esetek egy részében az árubemutatók helyszínéül éttermek, művelődési házak szolgálnak. Nem ritka azonban, hogy a cég saját telephelyére szervezi a bemutatót, így ilyenkor a vásárlás nem minősül üzleten kívül kötött szerződésnek, tehát a fogyasztók nem válnak jogosulttá a 8 munkanapos elállási lehetőségre sem.

A felügyelőségek valamennyi árubemutató alkalmával vizsgálták a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok előfordulását és minden második vizsgált árubemutatón (91 db) állapítottak meg valamilyen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába ütköző magatartást. E tekintetben a kifogásolási arány – az előző év eredményével megegyezően – 53%-os volt.

A legjellemzőbb megtévesztések:

– Valótlan állítás, amely szerint a bemutatott termék alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarainak, rendellenességeinek gyógyítására.

– Az előadást tartó személy azt a hamis benyomást keltette, hogy a fogyasztó már megnyert egy nyereményt, miközben nem volt ilyen nyeremény, illetve a nyeremény meghatározott pénzösszeg megfizetéséhez volt kötött.

– Megtévesztő módon arról tájékoztatták a résztvevőket, miszerint a bemutatott áru csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre.

– A termékért annak ellenére fizetnie kellett a fogyasztónak, hogy azt korábban ingyenesen, térítésmentesen hirdetették. Mindkét alkalommal több, „ingyenes” ajándékot kínáltak a fogyasztóknak, amelyekhez azonban csak az utolsó, „ajándékként” átadott termék előállítási költségének (közel 150 000 Ft) kifizetése esetén juthattak hozzá.

A legjellemzőbb fogyasztói panaszok:

– Elállási jogukat nem tudták érvényesíteni a szervező vállalkozással szemben.

– Az elállási jog érvényesítése során a foglalót nem fizették vissza, illetve bánatpénz vagy adminisztrációs díj megfizetését követelték a vállalkozások.

– Az ajándék átadását termékvásárláshoz kötötték a helyszínen.

Erősödő fogyasztóvédelem, de a leghatékonyabb az önvédelem!

2014. január elseje óta a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló  kormányrendelet szerint az üzleten kívüli kereskedelem keretében a termék forgalmazása céljából a vásárlónak szervezett utazást vagy rendezvényt a kereskedő köteles – az utazás vagy rendezvény helyének és időpontjának megjelölésével – legkésőbb tizenöt nappal megelőzően a jegyző részére bejelenteni. A jegyző pedig a bejelentés másolatát soron kívül, de legkésőbb a bejelentés beérkezését követő három napon belül megküldi az utazás vagy a rendezvény helye szerint illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnek.

A fogyasztóvédelemről szóló törvény 2014. január 13-án hatályba lépett rendelkezése értelmében a fogyasztóvédelmi hatóság – ha a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik – minden esetben bírságot szab ki, ha adott fogyasztóvédelmi rendelkezés megsértésére a fogyasztóknak koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó fogyasztóval szemben került sor.

Bár a termékbemutatók hatékonyabb nyomon követhetősége és a szigorúbb szankcionálási lehetőség elősegítheti, hogy a jövőben visszaszoruljon a jogsértések száma, a területi felügyelőségekhez folyamatosan érkező fogyasztói beadványok, valamint az eddig lefolytatott témavizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy továbbra is kiemelt figyelmet igényel e terület ellenőrzése.

A vizsgálatok alapján elmondható, hogy a cégek tanulnak a hatósági döntésekből és egyre kifinomultabb eszközöket alkalmaznak az árubemutatókon, ezért a hatóság a jövőben is fontosnak tartja a rendszeres ellenőrzések mellett az érintett fogyasztói kör figyelemfelhívó tájékoztatását.

Kapcsolódó cikkek:
Vágó István: Legyen Ön is Szkeptikus!
Ami nem gyógyszer, arról ne higyje, hogy gyógyszer!
Nem is lehet erősíteni az immunrendszert?
14 pont, mielőtt vitamint, étrend-kiegészítőt vesz!
Vitaminbombák, antioxidánsok: csak mértékkel!
Az étrend-kiegészítő nem gyógyszer
Alternatív kezelések: miért nem foglalunk állást?
Veszélyesek lehetnek a csodaszerek
Kockázatos csodaszerek, drágán árult remények