A klinikai vizsgálatok révén a betegek a rutinszerű alkalmazást megelőzően akár évekkel korábban is hozzájuthatnak a legújabb hatóanyagokhoz.
2017. novembertől a Magyarországon engedélyezett klinikai vizsgálatok lajstroma az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet www.ogyei.gov internetes oldalán is teljes körűen elérhető. Érdemes a kezelőorvostól, esetleg a háziorvostól segítséget kérni a közzétett szakmai információk és adatok értelmezéséhez. Teljes nemzetközi, angol nyelvű adatbázis a www.clinicaltrials.gov oldalon található.
A betegek, az orvosok, az intézmények számára is előnyös, ha egy osztályon minél több klinikai vizsgálat fut, minél nagyobb arányban tudnak részvételt felajánlani a pácienseknek. A kezeléshez való hozzáférésnek nincs társadalombiztosítási finanszírozási korlátja, mert a gyógyszervizsgálat keretében adott terápiákat – és az azokhoz kapcsolódó minden kontrollvizsgálatot – a gyártó vagy a forgalmazó (a klinikai kutatás megrendelője) finanszírozza. Mivel elsődleges a betegbiztonság, s tapasztalat hiányában nagyobb a kockázat, rendszerint szorosabb az orvosi kontroll is, például gyakrabban készítenek ellenőrző képalkotó vizsgálatokat. Az orvosok számára fontos szakmai előny, hogy már azelőtt értékes tapasztalatokat szereznek a rákkutatás élvonalába tartozó új terápiákról, mielőtt azok széles körben elterjednének.
Klinikai vizsgálatba – a betegbiztonság és az eredmények összehasonlíthatósága érdekében – csak azokat a betegeket vonhatják be, akik megfelelnek az adott vizsgálatban meghatározott szigorú kritériumoknak. Ezek vonatkozhatnak a daganat típusára, stádiumára, szövettani és molekuláris genetikai jellemzőire, laboratóriumi eredményekre, korábban már alkalmazott gyógyszerekre is. Emellett minden vizsgálatnál meghatározzák a bevonható betegek számát vagy a bevonás határidejét. Csak olyan betegek vonhatók be, akik számára az aktuálisan alkalmazott terápiához képest a vizsgált hatóanyag alkalmazása többlet hozadékkal járhat.
Az emlőrákos betegek közül összességében tehát csak egy kisebb csoport tagjainak lehet reális alternatíva a klinikai kutatásban való részvétel, ám ezzel együtt is érdemes a kezelést nyújtó osztályon megkérdezni: van-e folyamatban vagy kilátásban efféle lehetőség, illetve tudnak-e arról, hogy más intézményben van-e erre mód.
