Az arasznyi méretű, 
a gyomor mögött elhelyezkedő, fehér színű hasnyálmirigy (pancreas) naponta mintegy másfél liter hasnyálat termel. Külső elválasztású mirigyei termelik a hasnyálat, belső elválasztású mirigyei – Langerhans-szigetek – pedig például a cukorháztartást szabályozó inzulint. A hasnyál – az epével együtt – a vékonybél kezdeti szakaszába, a patkóbélbe ürül.
Kit fenyeget a hasnyálmirigyrák?
A hasnyálmirigy-daganat leggyakrabban az 50 év feletti korcsoportban fordul elő, a betegség észlelésekor az érintettek átlagéletkora 60-65 év körül mozog. Ebből következően a legfontosabb kockázati tényező az életkor, mivel hosszú időnek kell ahhoz eltelnie, hogy a szervezetbe kerülő különféle rákkeltő anyagok kiváltsák a tumort. A betegség a férfiak körében gyakrabban fordul elő, mint nők között. Magyarországon évente mintegy másfélezer új hasnyálmirigyrákos esetet fedeznek fel.
A külső környezeti ártalmak között a vegyipari termékek, a szerves oldószerek, a növényvédő- és rovarirtó szerek (például a régen kiterjedten alkalmazott, ám az Európai Unióban betiltott DDT) említhetők, továbbá a nehézfémek jelentik a leggyakoribb környezeti, illetve munkahelyi veszélyt.
Ezen kockázati tényezők mellett ugyanakkor legalább ekkora, vagy még nagyobb hatása van a szervezetbe számtalan méreganyagot folyamatosan adagoló dohányzásnak, s ugyancsak káros a mértéktelen alkohol- és kávéfogyasztás. Az étkezési szokások közül a jelentős zsír- és koleszterin-tartalmú étrend növeli a kockázatot. Az esetek jelentős részében ezek a károsító tényezők összeadódnak: amennyiben a családban több embernél is kialakul a betegség, az nem feltétlen a genetikai átörökítésnek, hanem az életvezetési minta átvételének és továbbvitelének lehet a következménye.
Öröklődéssel egyébként tízből nagyjából egy eset magyarázható, a betegséget okozó hibás gének bármelyik szülőből származhatnak. Annak ellenére, hogy a megbetegedéseknek csak kisebb – s nem is minden esetben azonosítható – hányada származik génhibából, azoknak mindenképpen különösen érdemes odafigyelniük a figyelmeztető jelekre, akiknek a családjában hasnyálmirigytumor, bél-, méhtest-, petefészekrák vagy más jellegű hasi daganat, különösen fiatalabb korban – 40 éves kor előtt – előfordult.
A kockázati tényezők között tartják számon az olyan betegségeket is, mint a hasnyálmirigy gyulladásos megbetegedése, a májcirrhosis, a cukorbetegség – ezen betegségek felismerése és kezelése ugyanakkor a rendszeres kontrollvizsgálatok révén esélyt ad arra, hogy az esetleges tumoros folyamatokat idejében diagnosztizálják. A hajlamosító tényezők sorában az elhízást, valamint a rossz életkörülményekből adódó egészségtelen táplálkozás is említhető.
A hasnyálmirigyrák agresszív daganattípus: gyorsan terjeszkedik, a vérerekbe és a nyirokrendszerbe betörve gyorsan képes áttéteket képezni a szervezet távolabbi részein is. Az áttétek (metasztázisok) megjelenése leggyakrabban a májban, tüdőben és a csontokban fordul elő.
Ugyan előfordul, ám a hasnyálmirigyrák esetén viszonylag ritka az, hogy a tumor jóindulatú. Ezekben az esetekben is a sebészi megoldás rendszerint nem halogatható, ezt sürgeti az is, hogy igen nagy az esély a jóindulatú elváltozás rosszindulatúvá válására.
A hasnyálmirigyrák korai stádiumában teljesen tünetmentes, nincs szűrésére alkalmas módszer, ezért az esetek jelentős hányadát csak előrehaladott állapotban ismerik fel.
A leggyakoribb panaszok a felhasi fájdalmak, puffadás, állandósuló diszkomfort érzet, ugyanakkor emésztési problémák, valamint ismétlődő vénagyulladások is utalhatnak a hasnyálmirigy rákos elváltozására. Gyakran csak olyan általános panaszokkal fordulnak a páciensek orvosokhoz, amikor a tüneteket már nem maga a hasnyálmirigy daganata, hanem valamelyik szervben vagy szervekben kialakult, akár távolabbi áttétek okozzák – ezek között említhető például a sárgaság és a leromlott általános fizikai állapot, jellemző a jelentős – akár 10-15 kilogrammos – fogyás is.
A tünetek eltérőek aszerint, hogy a tumor a hasnyálmirigy melyik részében alakult ki. A szerv feji részéből kiinduló daganat elzárhatja az epevezetéket, ami miatt sárgaság alakulhat ki – sárgássá válik a páciens szemfehérje és a bőre, a vizelete sötétre színeződik. A hasnyálmirigy középső és farki részéből kiinduló tumorok ilyesféle elzáródást nem okoznak, ám az idegdúcokra átterjedve kisugárzó, nehezen csillapítható fájdalmakat idézhetnek elő.
A daganat jelenlétének megállapítása
A laboratóriumi eredmények közül gyanút kelthet a megemelkedett vércukorszint, a magasabb lipáz- és amilázaktivizás, ugyanakkor ki tudnak mutatni olyan vérösszetevőket is, amelyek ugyancsak a daganat jelenlétére utalnak (tumormarkerek). Az irányba is folynak kutatások, hogy a székletben miként mutathatók ki a tumorra utaló jellemzők.
A klasszikus röntgenvizsgálatok az újabb módszerek elterjedésével háttérbe szorultak. Ultrahanggal az esetek négyötödében tudják kimutatni a hasnyálmirigytumort. A klasszikus külső ultrahang mellett a vizsgálati módszer kombinálható tűbiopsziával, amikor a szervből szövettani mintát is vesznek. Belső ultrahangot endoszkópos, esetleg laparaszkópos vizsgálattal végeznek, ugyanakkor előfordult, hogy műtét közben is alkalmaznak ultrahangot, hogy a kisebb daganatokat megtalálják, s körülhatárolják (intraoperatív ultrahang). A kisebb daganatok kimutatására ugyancsak alkalmas a CT, s létezik CT-vezérelt szövettani vizsgálat is.
Általában több vizsgálati módszert is kombinálnak, mivel például egy ultrahanggal kimutatott elváltozás nem feltétlenül rosszindulatú rákot jelez, ritkán lehet jele jóindulatú elváltozásnak vagy hasnyálmirigy-gyulladásnak is.
A hasnyálmirigyrák gyógyítása
A hasnyálmirigy-daganat nehezen kezelhető, az utóbbi néhány évben a hatékonyabb gyógykezelés eredményeként a nagyon ijesztő halálozási adatok ugyan némileg javultak, ám a betegség ma is az egyik legveszélyesebb tumor. Ez a daganattípus a kései felfedezés és diagnosztizálás miatt ma is a legtöbb esetben olyan visszafordíthatatlan elváltozás, amely esetében a gyógyítás gyakran az élet meghosszabbítására és a fájdalomcsillapításra szűkül be.
Amint valamennyi daganattípusnál, a hasnyálmirigyrák esetében is a tumor kiterjedtsége, környezetéhez való viszonya, az áttétek jelenléte, mennyisége, elterjedtsége és viselkedése határozza meg a terápiát. A daganat kezelésében azonban alapvetően egyértelműen a sebészeté a meghatározó szerep, az operáció sikerének függvényében – mint a daganatterápiáknál általában – ugyanakkor rendszerint szükség van más kezelésre is. Fontos megjegyezni, hogy a felfedezett daganatok kisebb hányadában – 15-20 százalékában – van lehetőség az operációra. Az újabb tapasztalatok fényében az esetek egy részében műtét előtti onkológiai kezelés (neuadjuváns terápia) javíthatja a kilátásokat.
Előrehaladott hasnyálmirigyrák esetében a kemoterápia mellett alkalmazhatnak külső besugárzást önállóan vagy a gyógyszeres kezeléssel kombinálva. Klinikai adatok szerint az eseteknek tehát legalább háromnegyedében már operálhatatlan (inoperábilis) a tumor, mire a beteg orvoshoz kerül – ekkorra ugyanis a tumoros szövet behálózza a környező szerveket is, vagy áttéteket képezett a szervezet más, távolabbi régióiban.
Az operációt ugyanakkor egyes esetekben akkor is elvégzik, ha az nem ad reményt a gyógyulásra: az emésztési bántalmakat, a patkóbélre nehezedő nyomást vagy az epevezeték eltáródását próbálják csökkenteni, megszüntetni. A rossz általános állapotban lévő, kisugárzó, nehezen tompítható fájdalmaktól szenvedő beteg számára azonban minden beavatkozás fokozott kockázatot jelent.
Gyógyulási esélyek
A hasnyálmirigyrák nagyon alattomosan kialakuló, s gyakran agresszív betegség, amit sajnos sokszor már csak előrehaladott állapotban fedeznek fel, amikor a daganat szétterjedt, s összekapaszkodott a környezetével, ezért nem lehet eltávolítani. Az orvosok mai tudása szerint a gyógyítás ilyen esetekben gyakran csak a fájdalom csökkentésére korlátozódhat. Azoknak a betegeknek van több esélyük, akiknél még az áttétek elburjánzása előtt sikerült eltávolítani a daganatot, illetve szervezetük jól reagál a daganatellenes kezelésekre.
Hasnyálmirigyrákos betegek reményt adó történetei:
Új életet hozott a betegség: reményteljes jövő hasnyálmirigyrákkal
Gyógyulás hasnyálmirigyrákból: túl az 5 éven – zarándoklat a betegúton
Kapcsolódó cikkek:
Hasnyálmirigyrák a világban és idehaza
Keresik a hasnyálmirigyrák időbeni felismerésének módját
Eredmények a hasnyálmirigy-gyulladás kutatásában
Sokáig lappanghat a hasnyálmirigyrák
