Hatalmas döntés előtt állok. 30 éves, emlődaganatos beteg vagyok, valamint Sclerosis Multiplex beteg. Áprilisban csomót észleltem a jobb mellem szélében, UH, mammográfia és core biopszia rosszindulatú daganatot igazolt. Augusztus 7-én műtöttek, eltávolították a daganatot, nem volt áttét, a sentinel nyirokcsomó is negatív.
A szövettani eredményem a következő: Carcinoma duct. invas mammae extensiv intraductalis componenssel. OE: 90% poz., Prog: 90% poz., p53: 100% poz, Ki-67: 60% poz, CK 5/6: neg, E-cad: poz, Her-2:3+. Méret: 15 mm. Grade III rosszul differenciált perineuralis inv. nincs, nyirokcsomó negatív. A következő kezelést javasolta az Onkoteam: 4xTEC+HT+RT+Herceptin.
Kérdéseim a következők:
1. Mennyivel rosszabbak a gyógyulási esélyeim, ha visszautasítom a kemoterápiát?
2. Több nőgyógyásszal is beszéltem, és mindannyian úgy gondolják, hogy TEC kemoterápia után nem fogok tudni gyermeket vállalni. Ezt semmiképpen nem szeretném.
Jelenleg Önnek egy szövettanilag meglehetősen agresszívnek tekinthető rosszindulatú daganata van, amelynek jelentős a kiújulási kockázata. Ami a rosszban jó hír, hogy a nyirokcsomókban nem találtak áttétet. A HER2 pozitivitás önmagában szintén a kilátásokat (prognózist) rontó tényezőnek tekintették az onkológusok akkoriban, amikor még nem álltak rendelkezésre a HER2 receptor gátlására kifejlesztett kezelések. Önnél is HER2 pozitív daganatról van szó, amely kezeletlenül nagyobb kiújulási hajlammal párosul, ezért is javasoltak Önnek a műtét utáni (adjuváns) onkológiai kezelés részeként HER2 gátló infúziós kezelést (célzott terápiát) is.
A gyermekvállalásnál fontos kérdés, hogy van-e megtermékenyíthető ivarsejt. Férfiak esetében a spermiumok fagyasztásos megőrzése viszonylag könnyen kivitelezhető, nőknél a petesejt vagy a petefészek egy darabjának megőrzése nehézkesebb. Ezekkel esetleg meddőségi centrumok foglalkozhatnak.
Ugyanakkor az Önnél tervezett műtét utáni onkológiai kezelés megkezdésének időpontja nem tolható el több hónappal a műtétet követő időre, mert az is csökkenti ennek az adjuváns kezelésnek a hatékonyságát. Az onkológiában egy ilyen helyzetben elsősorban a beteg nő életkilátásainak növelése az elsődleges cél, ezért is javasolják a kombinált terápia (kemoterápia + hormonterápia + radioterápia/sugárkezelés + célzott (target) kezelés) kombinációját az Ön esetében. A hormonterápia célja szintén az ilyenkor, hogy felfüggesszék az egyébként hormonérzékeny daganatnál a petefészek működését, visszaszorítsák a szervezetben az ösztrogén szintet, ennek szokásos ideje általában 5 év.
Mivel a daganatos betegségek egyre többször érintenek fiatal embereket, sokszor egyéni döntések születnek a vállalt kezelésekről. Az onkológus azt tudja megmondani, hogy mivel javíthatók az életkilátások, hogyan gátolható meg vagy késleltethető a rákbetegség kiújulása, de azokra a kérdésekre nem tud mindenki számára etikailag, pszichológiailag, társadalmilag elfogadható választ adni, hogyan kell és lehet élni az életet esetleg nem vállalva az adjuváns kezelést, majd gyermeket és ezzel a döntéssel nagyobb kiújulási kockázatot vállalva, tehát a következő években nagyobb valószínűséggel szembenézve egy áttétes betegség okozta családi élethelyzettel. Ugyanakkor arra sem lehet garanciát adni, hogy a javasolt, komplex daganatgátló adjuváns kezelés mellett biztosan nem újul ki a betegség, hiszen a kockázat csökkentéséről van szó. Ez azt jelenti, hogy a szokásos statisztikai határként használt 5 év múlva az adjuváns kezelésben részesült nők közül többen lesznek életben (áttét nélkül vagy áttétes betegséggel), mint a kezeletlenül hagyott nők csoportjában.
Folyamatos információk és tapasztalatcsere lehetősége a Rákgyógyítás Facebook közösségi oldalán.
Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
A HER2-pozitív emlőrák és célzott kezelése
Rák és gyermekvállalás: jöhet élet a rák után?
Nem minden nő választja az emlőmegtartó műtétet
Rekonstrukciós sebészet: a szike elvette, a szike visszaadja?
Emlőrák: mielőbb felfedezni, hamar műteni
Emlőrák: hormonterápia és kemoterápia
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Gyógyító szike: rákbetegnek a műtét jó hír!?
Daganatsebészet: a rák elsődleges gyógymódja
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Sclerosis multiplex, mellrák, cukorbetegség
Mellrák és béranyaság
HER2 emlőrák, csontáttét, Zometa, ínysorvadás
HER2 mellrák: Femara, Exemin, ízületi panaszok
Mellrák: műtét, hormonkezelés
Emlőrák: mi a helyes megoldás?
Mell amputáció utáni korrekció
Mellrák: mire számíthatok?
Elutasított Herceptin kezelés
Emlőrák: hormontabletták különbsége
Emlőműtét utáni hormonkezelés
Kontroll emlőműtét után 2.
Kontroll emlőműtét után
Emlőrák: elegendő a kontroll?
Csontizotóp vizsgálat mellrákműtét után
Kontrollvizsgálatok emlőrákban
Kiújult mellrák, sorstársak
Kiújult, áttétes mellrák
Csontáttétes mellrák 60 évesen
Emlőrák, fájdalmas csontáttétek
Csontáttétes mellrák
Csontáttétes emlőrák: mi szabad?
Mellrák kiújulása 17 év után
Kiújult mellrák és Herceptin
Mellrák: kórszövettani diagnózis
Mellrák bizonytalanságai
Mellrák: in situ ductalis carcinoma
Fájdalom a műtött mellben
Megvastagodott műtött mell
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellrák: vizsgálatok műtét után
Áttét nélküli mellműtét
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Tumor vizsgálati értékei
Mellrák: áttét esélyei
Mellrák, magas trombocitaszám
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?
