Emlődaganat után 12 évvel csontáttét (jelige: Katica)

Nagymamámat (76 éves) 12 éve operálták emlődaganattal, mely után 24 alkalom sugárkezelést kapott és további 6 évig gyógyszert szedett. Néhány hónapja a csontszcintigráfia gyanús eltéréseket mutatott, amelyet a röntgen is igazolt. A bal vállában 17×5 mm-es jól körülhatárolt fellágyult terület látható. Rengeteget fáj a nyaka és néhány napja a feje is a bal szemöldöke felett egy pontban. (Nem tudom, ezek összefügghetnek-e ezzel…)

Az onkológus doktornő állandóan csípőfájdalom után érdeklődik, sajnos okkal, a nagymamám bal csípője sokat fáj (de nem állandóan), főleg éjszakánként. A doktornő Zoledronsav infúziót írt fel, amelyet a nagymamám a fogorvosa tanácsára visszautasított. (Fogínysorvadás miatt számos foghúzás vár rá a közeljövőben.) Az utóbbi időben sokat fogyott és a haja is hullik. A kollagén keresztkötés értéke 380-as. Nagymamám szerint senki nem mondta, hogy csontáttéte lenne, de az egyik ambuláns lapján én ezt láttam a diagnózisok között.

A kérdésem az lenne, hogy ez mennyire számít előrehaladott állapotnak? Mi történik, ha semmilyen kezelést nem vállal? Milyen lefolyású ez a betegség és nagyjából mennyi idő alatt jelentkezhetnek komolyabb tünetek? Jelenleg jól ellátja magát, felkel, főz, elmegy boltba, orvoshoz, csak nagyon fáradékony. Félek, hogy bajt csinál, ha nem keresi fel az orvosát és kér valamilyen kezelést. Ezen kívül „önszorgalomból” kalciumot szed, mondván az biztos jó a csontjaira, én viszont a hiperkalcemiáról olvasva nem vagyok ebben biztos. Azért kérem a segítségüket, mert nem tudom, hagyjam-e, hogy ne is vegyen tudomást a betegségről és élje az eddigi életét vagy próbáljam mindenképpen rábeszélni valamilyen kezelésre…

Nagymamnája betegsége a leírtak alapján nagy valószínűséggel áttétessé, vagyis IV. stádiumúvá vált. Erre utalnak a leírtak, valamint az, hogy az egyik ambuláns lapon csontáttét diagnózisát látta, továbbá az is, hogy a kezelőorvos milyen (biszfoszfonát gyógyszercsoportba tartozó) infúziós kezelést javasolt a csontelváltozások miatt.

Azt, hogy a levele elején leírt fájdalmak mennyire függenek össze a bal váll elváltozásával, vagy esetleg ott is van valamilyen áttétre gyanús elváltozás a csontszcintigráfiás vizsgálaton, nem lehet megmondani.

Fontos lenne tudni, hogy a csontokon kívül más szervben jelentkezett-e áttét, azaz mit mutat a hasi ultrahang, a mellkas röntgen, esetleg a CT vizsgálatok.

A fogorvosi beavatkozások elvégzése indokolt lehet a biszfoszfonát infúziós kezelés előtt, de jó lenne, ha ezekre a fogászati beavatkozásokra minél hamarabb és lehetőleg rövid idő alatt sor kerülne, hogy megkezdődhessen a csontáttétekre adott kezelés. Ez utóbbi kezelésnek az lenne a célja, hogy késleltesse azokat a szövődményeket, amelyek a csontáttétek kapcsán kialakulhatnak: például csonttöréseket, csigolya összeroppanásokat, ennek következtében esetleg a gerincvelő összenyomódását és idegrendszeri tünetek kialakulását stb.

A levele elején leírtak alapján, miszerint nagymamája az adjuváns (műtét utáni) kezelés részeként tablettákat is szedett, valószínűleg hormon receptor pozitív daganata volt/van, tehát a biszfoszfonát mellett, ha nincs más szervi áttét (pl. májban, tüdőben, agyban, …) és ha az onkológus javasolja, hormonkezelés is szóba jöhet a daganatos betegség rosszabbodásának lassítására, az újabb áttétek kialakulásának késleltetésére.

Mindenképpen az javasolható, hogy nagymamája gondolja át a betegséggel és a lehetséges kezelésekkel kapcsolatos előnyöket és hátrányokat, a felmerülő kérdéseket, s ezeket próbálja átbeszélni az őt ellenőrző-kezelő onkológussal.

Folyamatos információk és tapasztalatcsere lehetősége a Rákgyógyítás Facebook közösségi oldalán.

Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
Csontáttétek
Csontáttétek a daganatos betegségben
A csontáttétek kezelése is járhat mellékhatással
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Gyógyító szike: rákbetegnek a műtét jó hír!?
Daganatsebészet: a rák elsődleges gyógymódja
Rekonstrukciós sebészet: a szike elvette, a szike visszaadja?
Nem minden nő választja az emlőmegtartó műtétet
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
A HER2-pozitív emlőrák és célzott kezelése
Emlőrák: hormonterápia és kemoterápia
Patológiai vizsgálatok: mikroszkóp alatt a világ
Fájdalomcsillapítás: lehetséges és kötelező!
Fájdalomcsillapítás
Fájdalomcsillapítás: opioidokkal a fájdalmak ellen
Csontfájdalmak sajátos kezelése
Rákpszichológia: nemcsak a test, a lélek is sajog
Nem lemondani a mindennapi örömökről

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Mellrák, csontáttét 4 és fél év után
Csontáttétes mellrák
Emlődaganat, csontáttét, köhögés, fájdalmak, 43 év
Mellrák 43 évesen
Tüdő- és csontáttétes mellrák
Tüdőáttétes emlőrák CT lelete
Áttétes emlődaganat 3 év tünetmentesség után
Bizonytalanul: májáttétes, csontáttétes mellrák
Mellrák, volumenkorlát: a történet vége?
Mell amputálása, tiltakozás
Melldaganat, végleges szövettan
Mellrák kezelések sorrendje
Félelem emlőrák áttétjétől, bélpanaszok
Kiújult mellrák, sorstársak

Kiújult, áttétes mellrák

Csontáttétes mellrák 60 évesen

Emlőrák, fájdalmas csontáttétek
Csontáttétes mellrák
Csontáttétes emlőrák: mi szabad?
Mellrák kiújulása 17 év után
Kiújult mellrák és Herceptin
Mellrák: kórszövettani diagnózis
Mellrák bizonytalanságai
Mellrák: in situ ductalis carcinoma
Fájdalom a műtött mellben
Megvastagodott műtött mell
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellrák: vizsgálatok műtét után
Áttét nélküli mellműtét
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Tumor vizsgálati értékei
Mellrák: áttét esélyei
Mellrák, magas trombocitaszám
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?

Top