Az emlődaganatok teljes és végleges gyógyításának záloga az idejében elvégzett daganateltávolító műtét. Az emlősebészetnek nincs teljes értékű alternatívája, nincs olyan módszer, amellyel kiváltható lenne egy emlődaganat műtéte.
Az operáció félelmetes lehet, nagy megterhelés úgy fizikailag, mint lelkileg, ám szem előtt kell tartani: ha a daganat operálható, az esély a teljes és végleges gyógyulásra. Szakszóval ezt úgy nevezik, hogy a műtét kuratív célú. (Egy operáció lehet palliatív célú is, amikor előrehaladott betegségben a reális cél nem a gyógyulás, hanem az életminőség és az életkilátások javítása, erről önálló válaszban írunk.)
Az operációt a lehető leghamarabb el kell végezni, ám az esetek egy részében a műtétet megelőzheti az eredményességet javítani képes gyógyszeres kezelés, szakszóval neoadjuváns onkológiai terápia. Fontos, hogy még egy sebészileg egyértelműen operálhatónak ítélt emlőtumor műtéte előtt is lássa a beteget onkológiai munkacsoport (onkoteam), hogy minden szempontot megvizsgálva lehessen dönteni arról, indokolt-e az operáció előtti gyógyszeres kezelés.
A daganatsebészet tehát elkerülhetetlen. Évtizedekkel ezelőtt a minél radikálisabb operációkban bíztak, az alapelv az volt, hogy az a maximális műtét történjen meg, ami a beteg részéről még tolerálható. Mind a daganatot, mind a nyirokcsomókat igyekeztek minél nagyobb biztonsági zónával eltávolítani, ezzel akadályozva a kiújulást és az áttétek tovaterjedését. Egy helyileg előrehaladottabb emlőrák esetén például az emlőeltávolításon és a hónalji nyirokcsomók kivételén túl olykor a mellizmokat és a vállízületeket is érintette az operáció, amelynek következtében sokszor súlyosan sérült a betegek további életminősége. Ez a szemlélet már a régmúlté.
Az immár régóta érvényes alapelv: az a minimális beavatkozás történjen meg, ami a hatásosságot még biztosítja. A módszerek fejlődésével ugyanis fény derült arra, hogy a műtéti terület kiterjesztésével nem növelhető tovább a gyógyulás esélye. Két tényező hozott alapvető változást: az egyre jobb diagnosztikai módszerek révén egyre kisebb, koraibb stádiumú daganatokat is fel lehetett fedezni, másrészt sokat fejlődött a sugárkezelés és a gyógyszeres terápia is. Mindez azt az eredményt hozta, hogy ma már átlagosan sokkal kisebb daganatokat műtenek, valamint nagyobb az emlőmegtartó operációk aránya is. Egyre inkább előtérbe kerül az onkoplasztikai szemlélet, amikor a tumoreltávolítás elsősége mellett nagy hangsúlyt kap a rekonstrukció, az esztétikai eredmény is.
