A daganatellenes kezeléseknek nemcsak a terápia során megjelenő, hanem a terápia befejezését követően hónapokkal, évekkel később jelentkező mellékhatásai is lehetnek. Egyre erősebb törekvés ezek megelőzése, kontrollálása, ahogyan egyre több emlődaganatos beteg gyógyulhat meg, ahogyan javulnak az életkilátások.
Az emlődaganatok kezelésében is alkalmazott kemoterápia és hormonterápia következtében kardiotoxicitás, vagyis a szívre gyakorolt károsító hatás jelentkezhet. Ez néha már a kezelések közben is észlelhető, máskor azonban csak évek múlva derül ki, hogy a szív károsodott. Szívbetegségre utaló tünet lehet többek között a nehézlégzés, a terhelhetőség csökkenése, a mellkasi nyomó fájdalom, a heves szívdobogásérzés vagy a rendszeres szédülés is. A szívproblémák a daganatos betegségtől és annak kezelésétől függetlenül sem ritkák, ám mivel az onkológiai terápián átesett betegeknek nagyobb a kockázatuk, rendszeres kardiológiai kontrollvizsgálat is javasolt, mivel idejében azonosítva a betegségek általában kezelhetők. EKG vizsgálattal kiszűrhetők a szívritmuszavarok, a szívultrahang-vizsgálat információt ad többek között a szív bal kamrájának pumpafunkciójáról (ez jól jellemzi a szív általános állapotát), a szívbillentyűk működéséről és a szíven belüli nyomásviszonyokról is. Az érrendszeri szövődmények között említhető a magas vérnyomás is, illetve ha (akár elhízással is összefüggésben) magasabb vérzsír értékek állandósulnak, az fokozott ütemű érelmeszesedéssel járhat.
A daganatellenes kezelések a vese működését is jelentősen megterhelhetik. Jellemző, hogy súlyosan károsodott veseműködés több daganatellenes gyógyszer használatát kizárja, a kontrollvizsgálatok során még a kontrasztanyagos képalkotó vizsgálatokat is korlátozhatják. A vese működése elsődlegesen a laboratóriumi vesefunkciós értékek követésével monitorozható.
Fiatalabb korban történő onkológiai kezelések a gyermekvállalást is akadályozhatják (a gyermekvállalásról önálló válaszban írunk részletesebben). A kezelés típusától függően előfordulhatnak tüdőproblémák is, illetve a hormonrendszert érintő zavarok. A környéki idegrendszert érintő károsodásokat (periferiális neuropátia) jelezheti, ha a lábfej érzéketlenné válik. Egyes terápiák után gyakoribb nőgyógyászati daganatszűrés lehet indokolt. A rutin méhnyakszűrést kismedencei ultrahanggal is ki kell egészíteni. A csontritkulásra ugyancsak kihathatnak a kezelések, egyes kemoterápiák és a hormonkezelés is, ezért a csontsűrűség rendszeres ellenőrzése is indokolt lehet.
