Miként az operált emlő területén előforduló műtéti szövődményeknél leírtuk, igaz a hónalji területen is, hogy a műtét után kialakulhat vérzés, sebfertőzés, képződhet sebváladék (seroma).
Ha a műtét idegsérüléssel járt, annak lehet érzészavar, a kar gyengesége, a kar felemelésének nehezítettsége a következménye. Viszonylag gyakran fordul elő enyhe fokú zsibbadás, illetve paresztézia (paraesthesia), ami a bőr érzékelési zavarát jelenti, olykor fonákérzésnek is nevezik. Ez abban nyilvánul meg, hogy a beteg külső inger nélkül érez például hangyamászás-szerű érzést, túl hideget vagy meleget, szorítást a bőrén.
A műtét következtében kialakulhat vállmerevség, mozgásbeszűkülés, kényszertartás, ami hosszabb távon a testtartás torzulásához, krónikus fájdalomhoz is vezethet, ezért fontos, hogy a műtét után a lehető leghamarabb szakszerű gyógytorna kezdődjön, amivel jelentős részben elejét lehet venni e panaszok kialakulásának.
Mivel a hónalji műtét a nyirokcsomók eltávolításával jelentős mértékben csorbítja a nyirokkeringést, ezért nyirokpangás, ödéma alakulhat ki a karban. (Ha megnyomjuk az adott területet, az ujj lenyomata ott marad a bőrben.) A nyiroködéma súlyos szövődmények forrása is lehet: ha a nyirokpangás állandósul, az rontja az érintett terület vérellátását is, ezáltal csökken a terület oxigénellátottsága, a végtagon fertőzések is nagyobb valószínűséggel alakulhatnak ki, a nyirokerek be is gyulladhatnak. A nyiroködéma kockázatát növeli, ha műtét után sebfertőzés alakult ki, a hónalji régiót besugarazták vagy ismételt operációra volt szükség. A nyiroködéma a műtött betegek kisebb részénél – tízből egy-két betegnél – fordul elő. Sok múlik azon is, mit tesz a beteg ellene, sikerült-e megtanulnia és rendszeresen végzi-e a gyógytorna gyakorlatokat.
