Milyen hatása van a kórházi környezetnek a daganatos betegekre? Hogyan építi fel egy onkológus a betegeivel való kapcsolatát? Ezekről a kérdésekről is beszél dr. Bodoky György onkológus professzor abban az interjúban, amit az egyik pácienséről készült dokumentumfilm bemutatásának apropóján adott Veiszer Alindának.
Miért nem műtenek meg minden rákbeteget azonnal?
Nem minden daganatos betegnél az azonnali műtét adja a legjobb esélyeket a gyógyulásra. Ugyan a műthető esetekben évtizedeken át a daganatellenes kezelések magától értetődő első lépése volt az operáció, ám mára egyre több daganattípusnál bebizonyosodott, hogy a műtét előtti onkológiai kezelés javíthatja az életkilátásokat. A Rákgyógyítás Magazin közérthető módon összefoglalta a szakszóval neoadjuváns kezeléseknek nevezett terápiák lényegét.
Miért nem műtenek meg minden rákbeteget azonnal?
„Amit lehet, azonnal ki kell operálni!” – szólt a daganatsebészet – mára már sok esetben meghaladott – alaptétele néhány évtizeddel ezelőtt. „Miért nem műtenek meg máris, miért halogatják?” – kérdezik ma is visszatérően a betegek és hozzátartozók akkor, amikor műtét előtt egy akár hosszú hónapokon át tartó onkológiai kezelést javasolnak számukra. Ez pedig egyre gyakrabban előfordul. Egyre több daganatos betegségtípusban derül ugyanis fény arra, hogy az előzetes (neoadjuváns) onkológiai kezelések javíthatják a gyógyulási esélyeket. Amint a témában a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság felkérésére a szakorvosoknak szóló előadással készülő sebész főorvos és onkológus szakorvos rávilágítottak, egyre több esetben indokolt lehet neoadjuváns kezelésekkel kezdeni a daganatellenes küzdelmet. Azt is elmagyarázták, mi ennek az oka. Általánosítani ugyanakkor továbbra sem lehet, mert nem mindig indokolt e terápiák alkalmazása: minden egyes beteg esetén egyedileg kell mérlegelni és személyre szabott döntést hozni.
Mellékhatások csökkentése, a túl sok vitamin rizikója
Az onkológiai terápiák mellékhatásait csillapítani hivatott kezeléseknek is lehetnek mellékhatásai, ezért fontos, hogy a betegek semmilyen panaszukat ne vegyék törvényszerűnek, azokról számoljanak be a kezelőorvosuknak – tanácsolta dr. Lengyel Erzsébet, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet onkológiai osztályának főorvosa a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) Update’23 elnevezésű szimpóziumán, ahol a kezelések alatti panaszokat csökkentő módszerek legújabb nemzetközi eredményeit foglalta össze. A hányinger-csillapítókról, a perifériás idegek sérüléséről, a trombózis megelőzéséről, a nagy dózisú vitaminok káros hatásáról egyaránt szó volt, ezekről érdemes a betegeknek és hozzátartozóknak is tudniuk.
A világ onkológiai eredményei idehaza: reményt adó kutatások
Több mint négyszáz szakember regisztrált a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) Mátraházán megtartott Update’23 nevű kétnapos szimpóziumára, ahol a legújabb rákkutatási eredményeket ismertették a hazai szakorvosokkal. A nyári konferenciát minden évben a világ egyik legjelentősebb onkológiai kongresszusa, az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) éves tanácskozása utánra időzítik, hogy az ott elhangzó bejelentések, kutatási eredmények minél hamarabb eljussanak a magyar orvosokhoz is. Idén 16 szakterület összefoglalóját vitatták meg a résztvevők, arról is beszélve, hogy a hazai ellátásba mi és hogyan ültethető át.
Meggyógyulni a tüdőrákból: Kiért szól a harang? Mindenkiért.
A tüdődaganatból meggyógyult, illetve a felépülés útján járó betegek szólaltathatják meg az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben azt az Élet-harangot, amelyet a Lélek-zet Egyesület – más hazai és külföldi onkológiák példáját követve – ajándékozott az intézménynek. A harang első megkongatói között volt Mencser Éva, az egyesület alapító-elnöke, aki mindössze 50 évesen, nem dohányzó nőként szembesült a betegséggel. Bár egyre több a hozzá hasonlóan fiatal és füstmentes életet élő daganatos beteg, ez nem változtat a tényen, hogy a tüdőrákos betegek 90 százaléka dohányzik vagy huzamosabb ideig dohányzott, azaz a cigaretta elkerülésével ez a betegség számít az egyik legnagyobb mértékben megelőzhető ráktípusnak. Amint Mencser Éva története is jelzi, általánosítani ugyanakkor nem lehet. Éva betegútja pedig nemcsak a tüdődaganattal szembesült betegek számára tanulságos.
Hogyan hozhat egyensúlyt épp egy rákbetegség az életbe?
Nem volt a mellráknak családi előzménye, a testvérpár mégis jóval korábban elkezdett rendszeresen mellrákszűrésre járni, mint ahogyan azt a népegészségügyi szűrések keretében a nőknek 45 éves kortól ajánlják. Talán előre érezték, hogy erre nekik szükségük van, hiszen egyikük 42, másikuk 47 éves volt, amikor szembesülniük kellett a mellrák diagnózisával. A történetét a Rákgyógyítás Magazin olvasóival Nagy Éva – a fiatalabbik testvér – osztja meg. Nővére húsz éve meggyógyult, ő maga most jár ezen az úton. Többszörös műtéten, kemoterápián is túl van már, jelenleg hormongátló terápiát kap. Miként korábban nővérének, neki is esélye van a teljes gyógyulásra, hogy végleg maga mögött hagyhassa a betegséget. Betegútja önmaga és mások számára is sok tanulságot tartalmaz, amelyek nyomán ma azt mondja: „sokkal kiegyensúlyozottabb és boldogabb vagyok, mint a betegségem előtt voltam.” A riportból kiderül, hogy ez miként lehetséges.
Amikor a rákbetegek segítője lesz rákbeteg: „Nem uralkodhat a szorongás!”
Egy évvel ezelőtt közöltünk interjút dr. Prezenszki Zsuzsanna pszichiáter-onkopszichológussal, az Összehangolva – Gyógyít a képzeleted! Alapítvány szakmai vezetőjével, aki több mint két évtizede segíti a daganatos betegeket. Akkor a pszichológia gyógyulásban játszott szerepéről, a mindennapokban alkalmazható szorongáscsökkentő módszerekről, a rák lelki okairól is beszéltünk. Az interjú megjelenése után nem sokkal Prezenszki Zsuzsannánál mellrákot diagnosztizáltak: műtétre, majd sugárkezelésre és hormongátló gyógyszerre is szüksége lett annak érdekében, hogy esélye legyen a teljes gyógyulásra. Vállalta, hogy az azóta történtek ismeretében folytassuk az interjút.
Van közöttük ismerős? Orvosok, egészségügyi dolgozók állami kitüntetései
Az augusztus 20-i állami ünnep kapcsán ebben az évben is sok orvos és egészségügyi dolgozó vehetett át elismerést.
Segélyek, támogatások: segíthetnek a szociális munkások
Anyagi gondokat is okoz sokaknál egy daganatos betegség, részben a kieső bevételek, részben a megnövekvő kiadások miatt. Az orvosok, szaknővérek ebben ritkán tudnak segíteni, viszont minden kórházban dolgozik szociális munkás, akihez érdemes lehet fordulni.
