Az emlődaganat az emlőmirigyek közötti csatornácskákból (duktuszokból) indult ki, jobb oldali emlőben (lateris dextri. l. d.).

A daganat invazív (vagyis a környezetébe beleterjedő) összetevő (komponens) mellett in situ komponenst is tartalmaz (DCIS: ductalis carcinoma in situ) – ez utóbbi komponensben lévő daganatos elváltozás általában nem hajlamos környéki terjedésre, áttétképzésre.

A TNM (tumor, nyirokcsomó, metasztázis) stádiumbeosztásban az elsődleges tumor T2-es besorolást kapott. Ennek oka, hogy 32 mm-es, T2-nek pedig az a daganat számít, amelynek mérete 2-5 cm közötti.

Ezt követően leírják, hogy az eltávolított daganatos rész milyen távol van a különböző irányokban a kimetszés vonalától.

A daganatban vizsgálták a hormon receptorokat. Ösztrogén receptor sok van a daganatban (95%). Ez azt jelenti, hogy valószínűleg a műtét utáni kezelésnek (adjuváns kezelésnek) része lesz a hormonterápia is, az ösztrogéngátló kezelés, vagyis olyan kezelés, amelynek célja az ösztrogén receptor pozitív daganatos sejtek (amelyek esetleg kicsiny sejtcsoportok formájában jelen lehetnek a szervezetben) visszaszorítása, osztódásának, fejlődésének gátlása. Progeszteron receptor kevesebb van az emlőtumorban.

Az elsődleges daganat szövettani vizsgálatánál vannak olyan jelek, amelyek rosszabb kilátásokra utalnak. Ilyen a daganat körüli (peritumoralis) érinvázió, vagyis a daganatsejtek jelenléte az erekben, emellett a peritumoralis szöveti reakció. Ide sorolható a relatíve magas sejtosztódási index (mitózis index), illetve a Notthingam szövettani grade (grádus = fokozat), amely azt jelzi, hogy a daganatsejtek rosszul differenciáltak, tehát a normális sejtektől jelentősen eltérő sejteket mutat a lelet.

A kilátások szempontjából ugyanakkor jó hír, ha az őrszem (szentinel) nyirokcsomó negatív volt, tehát nem találtak áttétet abban a nyirokcsomóban, amiről feltételezhető, hogy a tumor közelében az első nyirokcsomó, ahová terjedne a daganat a nyirokeren keresztül (ezért őrszem).

A Nottinghami szövettani grade értékét három tényező vizsgálatával és pontozásával, majd a pontok összeadásával határozzák meg, ahogyan ez az Ön leletén is látszik. Vizsgálják a tubulusok képződését, azt hogy a sejtmagok mennyire különböznek az egyes daganatsejtekben egymástól (mag-plimorfia), valamint értékelik a sejtosztódást (mitózist) is, hogy milyen gyakori a mikroszkóp alatt megfigyelhető sejtekben az osztódó sejtek aránya.

Mind a három tényezőre legfeljebb három pontot adnak, majd a pontszámokat összeadják, így az összesített pontszám 3 és 9 közé eshet. I-es grade-ről van szó (más szóval magasan differenciált, a szokásos sejtektől kevesebb eltérést mutató daganatról), ha a pontszám 3-5 közötti, II-es grade-ről (vagyis szakszóval közepesen differenciált daganatról), ha 6-7, és III-as grade-ről, vagyis rosszul differenciált, köznyelven a normális sejtektől jelentős eltéréseket mutató daganatról, ha az érték 8-9 közötti.

Azt, hogy a műtét után milyen kezelést várhat, befolyásolhatja az, hogy a műtét idején Ön premenopauzás (vagyis még menstruál) vagy posztmenopauzás (vagyis már elmaradt a menstruációja). Az emlődaganatokat kiújulási kockázatuk (prognózisuk) alapján három csoportba szokták osztani, s a kiújulási esély szempontjából nagyobb kockázatú daganatoknál intenzívebb („erősebb”) műtét utáni kezelést szoktak adni, hogy így lehessen mérsékelni a betegség ismételt megjelenésének kockázatát.

Folyamatos információk és tapasztalatcsere lehetősége a Rákgyógyítás Facebook közösségi oldalán.

Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
Rekonstrukciós sebészet: a szike elvette, a szike visszaadja?
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Gyógyító szike: rákbetegnek a műtét jó hír!?
Daganatsebészet: a rák elsődleges gyógymódja
Nem minden nő választja az emlőmegtartó műtétet
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
A HER2-pozitív emlőrák és célzott kezelése
Emlőrák: hormonterápia és kemoterápia
Patológiai vizsgálatok: mikroszkóp alatt a világ
Fájdalomcsillapítás: lehetséges és kötelező!
Kemoterápia: gyógyszerek és módszerek
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Emlőszűrés utáni szövettan
Mellrák, Grade II.: szükség van kemoterápiára?
Mellműtét, őrszem nyirokcsomó
Mellműtét: kiújulás esélye
Mellrák, volumenkorlát: a történet vége?
Mell amputálása, tiltakozás
Melldaganat, végleges szövettan
Mellrák kezelések sorrendje
Félelem emlőrák áttétjétől, bélpanaszok
Kiújult mellrák, sorstársak
Kiújult, áttétes mellrák
Csontáttétes mellrák 60 évesen
Emlőrák, fájdalmas csontáttétek
Csontáttétes mellrák
Csontáttétes emlőrák: mi szabad?
Mellrák kiújulása 17 év után
Kiújult mellrák és Herceptin
Mellrák: kórszövettani diagnózis
Mellrák bizonytalanságai
Mellrák: in situ ductalis carcinoma
Fájdalom a műtött mellben
Megvastagodott műtött mell
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellrák: vizsgálatok műtét után
Áttét nélküli mellműtét
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Tumor vizsgálati értékei
Mellrák: áttét esélyei
Mellrák, magas trombocitaszám
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?