A gének kóros megváltozása, mutációja áll a rákbetegségek hátterében. A daganatot irányító vagy hajtó, azaz „driver” gének játsszák a legfontosabb szerepet a betegség kialakulásában. A driver gének és azok mutációi különböző gyakoriságúak, egy daganatban egyszerre négy-öt driver gén is lehet. Ez azt jelenti, hogy az ismertebbek mellett több ritka driver gén vagy gyakori driver gén ritka gén- mutációja is van minden egyes daganatban, s ezek – mint kiderült – ugyancsak befolyásolni képesek a rák terjedését, a kezelések hatásosságát.
Dr. Peták István
– Már 1959 óta tudjuk, hogy a daganatok kialakulásának genetikai hibák az okai – kezdte előadását dr. Peták István kutatóorvos. Ez nem azt jelenti, hogy a daganatok mindenkinél öröklött tényezőkből erednek, ez csak az esetek egy kisebb hányadára igaz. A genetikai hibák többségét ugyanis nem örököljük, hanem az életünk folyamán szerezzük. – Az áttörést az hozta, amikor az ezredforduló táján bebizonyosodott: ha egy daganatban sikerül igazolni, hogy döntően melyik génhiba annak az okozója, akkor erre gyógyszert is lehet kifejleszteni – folytatta Peták István.
– A daganatok ahogyan növekednek és terjednek, úgy alkalmazkodnak a környezetükhöz, az ellenük bevetett gyógyszerekhez. A tumorok fejlődése során a kezdetben azonosított genetikai célpontok eltűnhetnek, de új célpontok is jelenhetnek meg, emiatt nem lehet kizárólag a kezdeti diagnózisra alapozni egy beteg esetenként éveken át tartó kezelését – magyarázta Peták István. Felvetette: a mesterséges intelligencia alapvetően fogja átalakítani a terápiás döntéseket. A mesterséges intelligencia első lépésben a már ismert tudományos összefüggéseket használja terápiák kiválasztásánál, de egyre nagyobb globális adatbázisok jönnek létre, amelyek milliónyi beteg adatát, részletes genetikai információit, a gyógyszerek hatásosságát is követik, ezáltal új össze- függésekre is fény derülhet. Ez elvezethet odáig, hogy egy kezelőorvosnak, ha felviszi egy új betege adatait a döntéstámogató rendszerbe, a saját tudása és tapasztalata mellett egy világméretű adatbázison alapuló mesterséges intelligencia is rendelkezésére áll, hogy adott daganatjellemzők mellett milyen kezeléstől várható a legjobb eredmény.
Lehetőségek a mindennapokban
Miközben egyre bonyolultabb tumorgenetikai összefüggéseket próbálnak megérteni, Peták István felhívta a figyelmet arra: önmagában akár azon is múlhat egy terápia eredményessége, valaki mikor veszi be a gyógyszereit.
– Nem fordítunk elég figyelmet azokra a tényezőkre, amelyeket maguk a betegek is befolyásolhatnak. Például minden szájon át szedhető gyógyszernek a lebontását, a felszívódását, a kiürülését módosíthatja, hogy azt melyik napszakban, étkezés előtt, közben vagy után veszik be. Ezen is múlhat az, hogy a vérben mikorra alakul ki és mennyi ideig marad fenn a terápiás dózis szükséges szintje. A gyógyszerek hatásmechanizmusával foglalkozó klinikai farmakológusokat sokkal szorosabban be kellene vonni a betegellátásba, ők kutatják a különféle hatóanyagok szervezetben történő hasznosulásának folyamatát. Könnyen lehet, hogy ha ezt jobban megértjük, egyszerű adagolási módosításokkal is javítható lehet az eredményesség – vetette fel a kutató.
Prof. Dr. Tímár József
Még sokkal többféle daganattípus létezik, mint amennyire az elmúlt évtized során a rákkutatók rájöttek – vonható le a tanulság dr. Tímár József, a Semmelweis Egyetem II. számú Patológiai Intézet professzorának tumorbiológiai előadásából. Ugyan nagyon sok tényezőt feltártak már, hogy egy adott daganattípusban az egyik betegnél miért hathat egy gyógyszer és miért nem hat egy látszólag azonos betegséggel küzdő másik betegnél, azonban még mindig sok a nyitott kérdés.
– Néhány éve felvetődött, hogy ha sikerül megtalálni olyan genetikai mutációkat, amelyek egyaránt kimutathatók például emlőrákban, tüdőrákban vagy vastagbélrákban, akkor sikerülhet olyan gyógyszereket is kifejleszteni, amelyek sokféle daganattípusban egyaránt hatásosak lesznek e genetikai mutációk ellen. Vannak részeredmények, ám a nagy tudományos áttöréshez fűzött reményeket eddig nem igazolta vissza a valóság. Az egyik daganatban meghatározó driver onkogén egy másikban lehet, hogy csak kísérő jelenség. Ennek jelentősége már sokszor bebizonyosodott, de most az úgynevezett KRAS-ellenes új terápiák gyakorlatba történő bevezetésével különös jelentőséget nyert – magyarázta Tímár József.
Főkapcsoló és kismegszakítók
Felfedeztek közös jellemzőket például a tüdőrák és a vastagbélrák daganatsejtjeinek genetikai változataiban is, ám az erre adott gyógyszer végül tüdőrákban működött, vastagbélrákban nem. Még több és több paramétert kell vizsgálni ahhoz, hogy rájöjjenek a miértekre. Egy szemléletes példával úgy képzelhetjük ezt el: amikor egy lakásban elmegy az áram, a sötétben nem elég a főkapcsolót kitapogatni és visszakapcsolni. Ha mellette a kismegszakítók nem a megfelelő állásban vannak, ha valamelyik biztosíték hibás, a főkapcsoló megtalálása után sem fognak működni az elektromos berendezések.
A professzor mindenesetre biztató üzenetet is megfogalmazott: legalább 20-30-féle olyan kombinációs rákterápia áll klinikai kipróbálás alatt szerte a világon, amelyekben az önmagukban nem működő kezelések kombinálásával igyekeznek eredményeket elérni. Tudományos szempontból az is eredmény, ha egy módszerről bebizonyosodik, hogy nem működik, mert akkor azzal már nem fogják terhelni a betegek szervezetét és más irányban kutatnak tovább.
