Emlőeltávolítás vagy sugárkezelés?

2 hónappal ezelőtt sajnos invazív ductalis carcinomát mutatott a szövettanom a jobb emlőben (2 db „kisebb” daganat, egy 6 mm és egy 12 mm-es, nem volt tapintható egyik sem). Az onkoteam azt javasolta, hogy részleges emlőeltávolítás és valószínű, hogy sugárkezelés fog kelleni, és jók a kilátásaim, mivel nagyon az elején kaptuk el.

Megműtöttek, a sentinel nyirokcsomó ép szerkezetű, daganatmentes a szövettan szerint. Viszont az eltávolított emlőrészben már 3 gócú daganatot találtak, az egyik invasiv, a másik kettő in situ. És itt jött a derült égből villámcsapás, hogy ilyen esetekben a teljes emlőeltávolítást javasolja a team. Rákérdeztem az esetleges sugárkezelésre, a sebész azt mondta, hogy a DCIS-nél nem sok esély van erre.

Kérdésem, hogy tényleg ez a legcélravezetőbb eljárás? Mindenhol azt olvasom, hogy a teljes emlőeltávolításnál sincs garancia, hogy teljesen meggyógyul a beteg. Tanácstalan vagyok, nem tudom, hogy döntök helyesen.

DCIS (ductalis carcinoma in situ) esetén valóban az emlő teljes eltávolítását szokták javasolni, mert az emlő több helyen érintett lehet, s fennáll a veszélye, hogy máshol is invazív (vagyis áttétképző hajlammal rendelkező) emlőrák fejlődjön ki.

Ami biztató, hogy a most eltávolított sentinel nyirokcsomóban (ami feltételezzük, hogy az invazív daganathoz kapcsolódóan jelölt őrszem nyirokcsomó volt) nem volt áttét.

A rosszindulatú daganatos betegségeknél sajnos soha nincs teljes garancia arra, hogy meggyógyul a beteg, de a javasolt beavatkozások, onkológiai kezelések célja az, hogy csökkentse a kiújulás és/vagy az áttétképződés kockázatát, s így mind több betegnek legyen esélye hosszabb életet élni, illetve teljesen meggyógyulni.

Folyamatos információk és tapasztalatcsere lehetősége a Rákgyógyítás Facebook közösségi oldalán.

Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
Nem minden nő választja az emlőmegtartó műtétet
Gyógyító szike: rákbetegnek a műtét jó hír!?
Daganatsebészet: a rák elsődleges gyógymódja
Kontrollvizsgálat: vérkép, tumormarker, képalkotás
Onkológiai kislexikon (2.): tumormarkerek
Képalkotó vizsgálatok: UH, RTG, CT, MR, PET…
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Rák: minden betegnek szüksége lenne fizioterápiára
Rekonstrukciós sebészet: a szike elvette, a szike visszaadja?
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
A HER2-pozitív emlőrák és célzott kezelése
Emlőrák: hormonterápia és kemoterápia
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Mellmegtartó vagy eltávolító műtét?
Emlődaganat célravezető terápiájaEmlőműtét után laboreredmény
Emlőműtét, kontroll tumorkarker
Emlőrák mellkas CT eredmény
Melldaganat, mellműtét után
Emlődaganat kórszövettani lelet
Emlőműtét utáni szövettan
Mellrák, Grade II.: szükség van kemoterápiára?
Mellműtét, őrszem nyirokcsomó
Mellműtét: kiújulás esélye
Mellrák, volumenkorlát: a történet vége?
Mell amputálása, tiltakozás
Melldaganat, végleges szövettan
Mellrák kezelések sorrendje
Félelem emlőrák áttétjétől, bélpanaszok
Kiújult mellrák, sorstársak

Kiújult, áttétes mellrák

Csontáttétes mellrák 60 évesen

Emlőrák, fájdalmas csontáttétek
Csontáttétes mellrák
Csontáttétes emlőrák: mi szabad?
Mellrák kiújulása 17 év után
Kiújult mellrák és Herceptin
Mellrák: kórszövettani diagnózis
Mellrák bizonytalanságai
Mellrák: in situ ductalis carcinoma
Fájdalom a műtött mellben
Megvastagodott műtött mell
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellrák: vizsgálatok műtét után
Áttét nélküli mellműtét
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Tumor vizsgálati értékei
Mellrák: áttét esélyei
Mellrák, magas trombocitaszám
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?

Top