Melldaganat, mellműtét után (jelige: Nagyon félek)

Sebészeti úton levették a mellemet, mert rosszindulatú daganat volt benne. A műtét után azt mondta a sebész, hogy az őrszem nyirokcsomót kivették, megvizsgálták, nincs benne semmi, ez jó jel.

Két héttel a műtét után közölték velem, ez volt tegnap, hogy mégis csak vannak rákos sejtek az őrszem nyirokcsomóban, és másikban is, négyet vizsgáltak és egyben van. A diagnózis: sentinel axillaris nyirokcsomó bal oldal, áttétes metastatikus nyirokcsomók, nyirokcsomó rosszindulatú daganata. Nyirokcsomóstátusz: /1/4/ pN1sn

80106 Carcinoma metas

Jelenleg arra várok, hogy az onkológián tudjon fogadni a főorvos, mert a sebész azt mondta, lehet hogy ki kell venni az összes nyirokcsomót. Az a kérdésem, hogy vajon mi vár rám, és előfordulhat-e, hogy elég lesz csak a műtét, vagy ez az egész azt jelenti, hogy már áttét lehet valahova máshova is, csak még nincs tünete? Vagy mi van most velem?

Még kérdezni szeretném, hogy van-e Önök szerint olyan táplálék-kiegészítő készítmény, ami segítene? Annyi mindent lehet hallani, hogy vannak olyan táplálék-kiegészítők, amik például kimondottan károsak. Vajon melyik az, ami jó? Nagyon félek!

Valószínűleg a műtét ideje alatt végzett gyors, fagyasztásos szövettani vizsgálat során nem találtak daganatot az eltávolított nyirokcsomóban, de amikor több metszetben, felszeletelve megvizsgálták a nyirokcsomókat, akkor az eltávolított 4 nyirokcsomóból egyben már találtak rosszindulatú sejteket. Ezt valószínűsítjük az ellentmondás okaként.

Leveléből nem derül ki számunkra az Ön életkora, pontosabban az, hogy menopauzában van-e már vagy premenopauzás, tehát még menstruál, valamint nem derül ki az elsődleges emlődaganat részletes szövettani eredménye sem. Ugyanakkor az emlőműtét után ezektől függően műtét utáni (adjuváns) onkológiai kezelésre van szükség, amelynek része lehet sugárkezelés, kemoterápia, hormonkezelés is.

Azt, hogy van-e máshol áttét, mellkasi, hasi, esetleg csontrendszeri vizsgálatok deríthetik ki, melyek egyébként a műtét utáni sok éven át tartó onkológiai kontrollvizsgálatoknak is részét képezik majd.

A táplálék-kiegészítőnek nevezett készítményekkel kapcsolatban sajnos nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyek megmondhatnák, hogy egy nyirokcsomó pozitív, rosszindulatú emlődaganatnál melyik szer szedésével lehetne gátolni vagy késleltetni a betegség kiújulását. Ilyen adatok, sok ezer beteg kezelését gondosan követve és statisztikailag elemezve csak a sugárkezelés, kemoterápia és hormonterápia vonatkozásában állnak rendelkezésünkre, ahol azt is igyekeznek minél pontosabban értékelni a klinikai vizsgálatokban, hogy milyen stádiumú, milyen szövettanú betegnek melyik kezelés a legelőnyösebb.

Hasonló módon, mivel nagyszámú betegen a táplálékkiegészítőket jellemzően nem vizsgálták, arra vonatkozóan is csak szórványos adatok vannak, hogy melyik készítmény milyen szempontból lehet káros.

Ha az orvosok, onkológusok tudnák, hogy melyik táplálékkiegészítő jó, vagyis az onkológia nyelvére lefordítva egy emlődaganat miatt operált betegnél melyik képes gátolni a betegség kiújulását, vagy megnyújtani a kiújulásmentes időszakot, megnyújtani a teljes túlélést, akkor az orvosok is ezeket a szereket javasolnák, és nem a klasszikus onkológiai kezeléseket, csonkoló műtéteket, sugárterápiát, kemoterápiát, évekig tartó hormonszedést.

A gyógyszereknél a gyógyszergyártók csak akkor hozhatnak bármit is forgalomba gyógyszerként (akkor kap a készítmény törzskönyvet), ha sokéves vizsgálatok sokrán bizonyították a hatékonyságot. Étrend-kiegészítőként jelenleg (2012) regisztráció után gyakorlatilag bármilyen hatóanyag, ami nem közvetlenül mérgező, forgalomba hozható: a gyártókat, a forgalmazókat nem köti bizonyítási kényszer, nem kell bizonyítaniuk a hatékonyságot, gyakorlatilag mindezt a költséget marketingre, hirdetésekre fordíthatják.

Folyamatos információk és tapasztalatcsere lehetősége a Rákgyógyítás Facebook közösségi oldalán.

Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
Rekonstrukciós sebészet: a szike elvette, a szike visszaadja?
Nem minden nő választja az emlőmegtartó műtétet
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Gyógyító szike: rákbetegnek a műtét jó hír!?
Daganatsebészet: a rák elsődleges gyógymódja
Nem minden nő választja az emlőmegtartó műtétet
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
A HER2-pozitív emlőrák és célzott kezelése
Emlőrák: hormonterápia és kemoterápia
Patológiai vizsgálatok: mikroszkóp alatt a világ
Fájdalomcsillapítás: lehetséges és kötelező!
Kemoterápia: gyógyszerek és módszerek
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések
Vitaminbombák, antioxidánsok: csak mértékkel!
Alternatív kezelések: miért nem foglalunk állást?
Veszélyesek lehetnek a csodaszerek
Az étrendkiegészítő nem gyógyszer
Kockázatos csodaszerek: drágán árult remények

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Emlődaganat kórszövettani lelet
Emlőműtét utáni szövettan
Mellrák, Grade II.: szükség van kemoterápiára?
Mellműtét, őrszem nyirokcsomó
Mellműtét: kiújulás esélye
Mellrák, volumenkorlát: a történet vége?
Mell amputálása, tiltakozás
Melldaganat, végleges szövettan
Mellrák kezelések sorrendje
Félelem emlőrák áttétjétől, bélpanaszok
Kiújult mellrák, sorstársak

Kiújult, áttétes mellrák

Csontáttétes mellrák 60 évesen

Emlőrák, fájdalmas csontáttétek
Csontáttétes mellrák
Csontáttétes emlőrák: mi szabad?
Mellrák kiújulása 17 év után
Kiújult mellrák és Herceptin
Mellrák: kórszövettani diagnózis
Mellrák bizonytalanságai
Mellrák: in situ ductalis carcinoma
Fájdalom a műtött mellben
Megvastagodott műtött mell
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellrák: vizsgálatok műtét után
Áttét nélküli mellműtét
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Tumor vizsgálati értékei
Mellrák: áttét esélyei
Mellrák, magas trombocitaszám
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?

Top