Kevés adat áll rendelkezésre levelében rokona betegségéről. Elképzelhető, hogy posztmenopauzás a beteg (vagyis már olyan életkorban van, amikor nem menstruál) és a daganat szövettani vizsgálata alapján hormonérzékeny a daganata, s nem volt távoli áttéte (vagyis például tüdőáttét vagy májáttét). Ilyen esetben például tablettás formában alkalmazott ösztrogéngátló kezelés lehet az úgynevezett adjuváns, vagyis műtét utáni kezelés, s a kezelésnek nem része kemoterápia. Ugyanakkor ilyenkor is bizonyos időközönként onkológiai kontrollvizsgálatok szoktak történni. (Hangsúlyozzuk: a pontos körülményeket nem ismerjük.)

Öt év eltelte után sem mondható ki, hogy biztos meggyógyult a beteg („kigyógyult a rákból”). Az 5 év egy olyan időpont, amelyet a különböző rosszindulatú betegségek túlélésében a statisztikai feldolgozás, orvosi értelmezhetőség érdekében használnak. Az, hogy egy daganatnak az „ötéves túlélése” valamennyi százalék, annyit jelent, hogy a diagnózis felállítását követően 5 év múlva a diagnosztizált betegek ennyi százaléka van életben, de ebbe a csoportba a tünetmentes (daganatmentes) betegek ugyanúgy beletartoznak, mint azok, akik 5 év múlva például áttétekkel élnek.

Egy olyan betegnek, akinek például emlőrák műtétje volt, mindig fennáll a kockázata annak, hogy kiújulhat a betegsége, akár 5 éven túl is. Az évek múlásával mindenesetre csökken a daganatkiújulás kockázata, de ez nem azt jelenti, hogy az 5. évre nullára csökken. A műtét utáni gyógyszeres (és szükség esetén kemoterápiás, sugárterápiás) kezelések célja többek között, hogy csökkentse a daganatkiújulás, áttétképződés kockázatát vagy ha ez mégis bekövetkezne, az minél távolabbi időpontra tolódjon.

Folyamatos információk és tapasztalatcsere lehetősége a Rákgyógyítás Facebook közösségi oldalán.

Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
Nem minden nő választja az emlőmegtartó műtétet
Gyógyító szike: rákbetegnek a műtét jó hír!?
Daganatsebészet: a rák elsődleges gyógymódja
Kontrollvizsgálat: vérkép, tumormarker, képalkotás
Onkológiai kislexikon (2.): tumormarkerek
Képalkotó vizsgálatok: UH, RTG, CT, MR, PET…
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Rák: minden betegnek szüksége lenne fizioterápiára
Rekonstrukciós sebészet: a szike elvette, a szike visszaadja?
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
A HER2-pozitív emlőrák és célzott kezelése
Emlőrák: hormonterápia és kemoterápia
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Mellrák műtét után sugárterápia, kemoterápia
Áttétes mellrák kezelése
Emlőműtét után laboreredmény
Emlőműtét, kontroll tumorkarker
Emlőrák mellkas CT eredmény
Melldaganat, mellműtét után
Emlődaganat kórszövettani lelet
Emlőműtét utáni szövettan
Mellrák, Grade II.: szükség van kemoterápiára?
Mellműtét, őrszem nyirokcsomó
Mellműtét: kiújulás esélye
Mellrák, volumenkorlát: a történet vége?
Mell amputálása, tiltakozás
Melldaganat, végleges szövettan
Mellrák kezelések sorrendje
Félelem emlőrák áttétjétől, bélpanaszok
Kiújult mellrák, sorstársak
Kiújult, áttétes mellrák
Csontáttétes mellrák 60 évesen
Emlőrák, fájdalmas csontáttétek
Csontáttétes mellrák
Csontáttétes emlőrák: mi szabad?
Mellrák kiújulása 17 év után
Kiújult mellrák és Herceptin
Mellrák: kórszövettani diagnózis
Mellrák bizonytalanságai
Mellrák: in situ ductalis carcinoma
Fájdalom a műtött mellben
Megvastagodott műtött mell
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellrák: vizsgálatok műtét után
Áttét nélküli mellműtét
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Tumor vizsgálati értékei
Mellrák: áttét esélyei
Mellrák, magas trombocitaszám
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?