A daganat sokáig fájdalmatlan elváltozásként képes fejlődni az emlőben, ez a nyirokcsomóban vagy a más szervekben (az agyat kivéve) kialakuló áttétes gócokra is igaz: kezdetben jellemzően nem okoznak fájdalmat.
Milyen hosszú távú mellékhatásokkal kell számolni a daganatellenes gyógyszeres kezelések következtében?
A daganatellenes kezeléseknek nemcsak a terápia során megjelenő, hanem a terápia befejezését követően hónapokkal, évekkel később jelentkező mellékhatásai is lehetnek. Egyre erősebb törekvés ezek megelőzése, kontrollálása, ahogyan egyre több emlődaganatos beteg gyógyulhat meg, ahogyan javulnak az életkilátások.
Milyen jelei és következményei lehetnek a veseelégtelenségnek, mit lehet tenni ellene?
A vese megfelelő működése az emlőrák kezelésében alkalmazott számos daganatellenes terápia feltétele. Kezdődő veseelégtelenségnek nincsenek észlelhető tünetei, előfordul, hogy panaszok már csak akkor jelentkeznek, amikor a vesekárosodás mértéke túllép egy kritikus szinten.
Mikor lehet szükség mellkascsapolásra?
A mellhártyalemezek között kevés sűrű folyadék található, amely biztosítja a tüdőt borító és a mellkasfalra belülről tapadó mellhártyalemez egymáson való elmozdulását. Ezt a folyadékot a savós mellhártyák termelik. Ha bármilyen okból felhalmozódik a mellűri folyadék, az mellkasi fájdalmat, légzési nehézséget okoz, mert a csontos mellkasfalon belül, a mellüregben összenyomja a tüdőt.
Mikor alakulhat ki hasvízkór (ascites) egy emlődaganatos betegnél és mit lehet tenni ellene?
Több oka lehet, ha hasvízkór (ascites) alakul ki, azaz folyadék halmozódik fel a hasüregben, ez előrehaladott, áttétes emlődaganatos betegeknél fordulhat elő a daganatos folyamat következtében.
Mikor fordulhat elő, hogy a vénán kívülre folyik a daganatellenes infúzió, s mit kell tennie ilyenkor a betegnek?
Súlyos, akár maradandó következményei lehetnek, ha a daganatellenes infúzió nem a vénába folyik, hanem az éren kívül a bőr alá, a szövetek közé jut, majd ott kezd szétterjedni, szakszóval extravazáció történik. Súlyossága attól is függ, milyen hamar veszik észre és tesznek ellene, ezért fontos, hogy minden beteg tisztában legyen a teendőkkel.
Milyen helyi mellékhatásokat okozhat az onkológiai gyógyszerek infúziós beadása?
Gyakran van szükség arra, hogy emlődaganatos betegnek infúziót kössenek be. Műtét alatt és után, daganatellenes infúziós kezelésekhez, esetleg folyadék vagy tápanyag, kontrasztanyag vagy vérkészítmény beadásakor. Mint minden beavatkozásnak, az infúzió beadásának is lehetnek önmagában a véna megszúrásából és igénybevételéből eredő – a konkrét hatóanyagtól vagy a kezelés aktuális céljától tehát független – mellékhatásai.
Mikor okozhat bőrszárazságot, viszketést, fényérzékenységet a daganatellenes kezelés és mit lehet tenni ellene?
Az emlőrák ellen alkalmazott kemoterápiás hatóanyagok és a célzott onkológiai kezelések egy része számos bőrpanaszt okozhat.
Mikor fenyegeti a köröm elszíneződése, gyulladása az emlődaganatos betegeket?
Egyrészt esztétikai problémaként és ebből adódó lelki teherként, másrészt a mindennapokat megnehezítő, rendkívül fájdalmas mellékhatásként jelentkezhetnek a kéz és láb körmeinek elváltozásai.
Mikor fenyeget kéz-láb szindróma, s mit lehet tenni ellene?
Az emlőrák kezelésében alkalmazott daganatellenes gyógyszerek közül többnél is előfordulhat, hogy a tenyereken és a talpakon kellemetlen, fájdalmas elváltozások, úgynevezett kéz-láb szindróma alakul ki.
