Emlőmegtartó műtétem volt 2,5 éve. A pathologiai leleten „megjegyzés”-nél az szerepel, hogy a tumor solid típusú invasiv loburalis carcinoma (H3.3), rendkívül intenzív stromális lobsejtes beszűrődéssel, peritumoralis ér-, nyirokér invasio szöveti jeleivel.
Hónalji nyirokcsomókat is távolítottak el, azok negatívak voltak, nem voltak áttétek sem sehol (volt CT). Jelenleg is tünetmentes vagyok.
A kérdésem az lenne: akinek a hónalji nyirokcsomóban vagy bárhol máshol a szervezetében van áttét, ott jelen van az ér- és nyirokér invázió, jól gondolom? Vagy ez az ér- és nyirokér invázió egy plusz tulajdonsága még a daganatnak? Ez a kérdés már régóta foglalkoztat, s elnézést, ha túl naiv.
A daganatszövet mikroszkópos vizsgálat során láthatnak daganatsejteket a nyirokerekben és a vérerekben, ekkor írják le a szövettani leletben, hogy a daganat körül (szakszóval peritumorálisan) ér és/vagy nyirokér invázió szöveti jelei látszanak.
A rosszindulatú daganatok egyik jellemző tulajdonsága, hogy terjedni igyekeznek, s ehhez kihasználják a szervezetben az érrendszert és a nyirokrendszert. Amikor a szövettani leletben nem kerül leírásra (mert mikroszkóp alatt nem látszik) érinvázió és nyirokinvázió, az sem zárja ki, hogy például a keringésben legyenek keringő daganatsejtek – ilyen keringő ráksejtek jelenlétét még nem áttétes betegeknél is számos tudományos vizsgálatban igazolták.
A műtét utáni (adjuváns) kezeléseknek az egyik célja, hogy ezeket a daganatsejteket, illetve a megtapadt, de képalkotó vizsgálatokkal még nem látható apró mikrometasztázisokat igyekeznek pusztítani, ezzel csökkentve a daganat kiújulási kockázatát.
Folyamatos információk és tapasztalatcsere lehetősége a Rákgyógyítás Facebook közösségi oldalán.
Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
A nyirokcsomóáttétek előfordulása és kezelése
Rák: minden betegnek szüksége lenne fizioterápiára
Mozgással a mellrák ellen
Kontrollvizsgálat: vérkép, tumormarker, képalkotás
Onkológiai kislexikon (2.): tumormarkerek
Képalkotó vizsgálatok: UH, RTG, CT, MR, PET…
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Rekonstrukciós sebészet: a szike elvette, a szike visszaadja?
Nem minden nő választja az emlőmegtartó műtétet
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Gyógyító szike: rákbetegnek a műtét jó hír!?
Daganatsebészet: a rák elsődleges gyógymódja
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
A HER2-pozitív emlőrák és célzott kezelése
Emlőrák: hormonterápia és kemoterápia
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Mellrák után masszázs
Sóbarlang, masszázs mellrák betegség után
Daganatos betegség után sportolás
Emlőműtét után laboreredmény
Emlőműtét, kontroll tumorkarker
Emlőrák mellkas CT eredmény
Melldaganat, mellműtét után
Emlődaganat kórszövettani lelet
Emlőműtét utáni szövettan
Mellrák, Grade II.: szükség van kemoterápiára?
Mellműtét, őrszem nyirokcsomó
Mellműtét: kiújulás esélye
Mellrák, volumenkorlát: a történet vége?
Mell amputálása, tiltakozás
Melldaganat, végleges szövettan
Mellrák kezelések sorrendje
Félelem emlőrák áttétjétől, bélpanaszok
Kiújult mellrák, sorstársak
Kiújult, áttétes mellrák
Csontáttétes mellrák 60 évesen
Emlőrák, fájdalmas csontáttétek
Csontáttétes mellrák
Csontáttétes emlőrák: mi szabad?
Mellrák kiújulása 17 év után
Kiújult mellrák és Herceptin
Mellrák: kórszövettani diagnózis
Mellrák bizonytalanságai
Mellrák: in situ ductalis carcinoma
Fájdalom a műtött mellben
Megvastagodott műtött mell
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellrák: vizsgálatok műtét után
Áttét nélküli mellműtét
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Tumor vizsgálati értékei
Mellrák: áttét esélyei
Mellrák, magas trombocitaszám
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?
