Daganatos betegség után sportolás

2 éve műtöttek egy agresszív, rosszindulatú emlődaganattal, amelynek mérete 12 mm volt, a nyirokcsomókat a hónaljból kivették, áttét sehol nem volt és nincs a CT és egyéb vizsgálatok alapján. Letrozol Activas hormontablettát szedek, más kezelésben jelenleg nem részesülök. A kontroll vizsgálataim eredményei negatívak, a fehérvérsejtszám alacsony, 3.5 (ref. tartomány 4.8 -10.0).

Minden nap sportolok valamit (step aerobic, alakformáló, kerékpározás, gyalogtúrák, stb.), ezek a mozgások nem megerőltetőek számomra. Most a nyáron készülök a magyar zarándokút első szakaszának (kb. 104 km, és 20-25 km/nap) megtételére.

Felmerült bennem a kérdés, hogy egy daganatos betegségen átesett ember mennyi és milyen sportokat engedhet meg magának? Vannak korlátok? Vagy amennyi nekem jól esik, annyit sportolhatok? Esetleg van olyan sport, ami nem javasolt? Kezelőorvosomat kérdeztem ebben az ügyben, ő azt válaszolta, hogy amennyi nem megerőltető. Csak ezt olyan nehéz eldönteni, mert sokszor úgy érzem, hegyeket el tudnék mozdítani, de nem merem megtenni!

Köszönöm megtisztelő válaszukat, fontos lenne tudnom, hogy szabad-e a zarándokutat bevállalnom?

Daganatos betegek sportolása ügyében nincsenek szigorú szabályok, nincsenek például olyan nemzetközi, bizonyítékokon alapuló irányelvek, hogy melyik sport milyen terheléssel megengedett, és mi az a terhelés, ami már nem javasolható. Ezért adhatott erre kezelőorvosa is csak általános választ.

Különösen nehéz lenne általános irányvonalat szabni azért is, hiszen a daganatos betegségnek számos válfaja, stádiuma és kísérőbetegsége létezik. Ezért sem kaphatott a kezelőorvosától annál részletesebb választ, minthogy olyan mértékben sportoljon, ami nem megerőltető. A sport mind biológiailag, mind lelkileg nagyon pozitív hatással jár, élményadó, stresszcsökkentő és lélekemelő – egyes betegeknél akár egy zarándokúttal összekötve -, de az egyéni terhelhetőségre a betegeknek érdemes odafigyelniük.

Folyamatos információk és tapasztalatcsere lehetősége a Rákgyógyítás Facebook közösségi oldalán.

Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
Rák: minden betegnek szüksége lenne fizioterápiára
Mozgással a mellrák ellen
Kontrollvizsgálat: vérkép, tumormarker, képalkotás
Onkológiai kislexikon (2.): tumormarkerek
Képalkotó vizsgálatok: UH, RTG, CT, MR, PET…
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Rekonstrukciós sebészet: a szike elvette, a szike visszaadja?
Nem minden nő választja az emlőmegtartó műtétet
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Gyógyító szike: rákbetegnek a műtét jó hír!?
Daganatsebészet: a rák elsődleges gyógymódja
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
A HER2-pozitív emlőrák és célzott kezelése
Emlőrák: hormonterápia és kemoterápia
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Emlőműtét után laboreredmény
Emlőműtét, kontroll tumorkarker
Emlőrák mellkas CT eredmény
Melldaganat, mellműtét után
Emlődaganat kórszövettani lelet
Emlőműtét utáni szövettan
Mellrák, Grade II.: szükség van kemoterápiára?
Mellműtét, őrszem nyirokcsomó
Mellműtét: kiújulás esélye
Mellrák, volumenkorlát: a történet vége?
Mell amputálása, tiltakozás
Melldaganat, végleges szövettan
Mellrák kezelések sorrendje
Félelem emlőrák áttétjétől, bélpanaszok
Kiújult mellrák, sorstársak

Kiújult, áttétes mellrák

Csontáttétes mellrák 60 évesen

Emlőrák, fájdalmas csontáttétek
Csontáttétes mellrák
Csontáttétes emlőrák: mi szabad?
Mellrák kiújulása 17 év után
Kiújult mellrák és Herceptin
Mellrák: kórszövettani diagnózis
Mellrák bizonytalanságai
Mellrák: in situ ductalis carcinoma
Fájdalom a műtött mellben
Megvastagodott műtött mell
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellrák: vizsgálatok műtét után
Áttét nélküli mellműtét
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Tumor vizsgálati értékei
Mellrák: áttét esélyei
Mellrák, magas trombocitaszám
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?

Top