Masszőrként dolgozom, az egyik páciensem mellrákon esett át 1 éve (kemoterápia, részleges emlőeltávolítás, hónalji nyirokcsomó eltávolítás). Tudomásom szerint rosszindulatú daganatos beteget nem szabad masszírozni.
Az orvosi kezelések után kezelőorvosa gyógyultnak tekinti. Azóta is rendszeres jár kontrollra. Az orvosa a rendszeres testmozgást, valamint a gyógytornát javasolta. A masszázsról azonban nem adott egyértelmű állásfoglalást.
A páciensem a megbetegedése előtt az életmódja részeként tekintett a masszázsra. Most azonban elkeseredett, hiszen nagyon várta már, hogy végre megint rendszeresen masszíroztassa magát. (Betegségtudata, negatív gondolatai ettől ismét felerősödtek.) Gyógymasszőrként végeztem évekkel ezelőtt, eddigi munkahelyeimen több hasonló gyógyulttal is találkoztam, akik beutalóval vették igénybe a masszázst. Mindannyiuknál csak az adott kart nem lehetett masszírozni, illetve az adott vállövi régióban kíméletesebb fogásokkal lehetett csak dolgozni.
Most azonban én is elbizonytalanodtam. Véleményem szerint, ha gyógyult, akkor már nem rosszindulatú megbetegedésben szenvedő. A hazai masszázsirodalom ilyen kérdéskörökbe már nem bonyolódik bele. Számos külföldi tudományos publikáció éppen a masszázs jótékony hatásait ecseteli még a valóban nem gyógyult betegeknél is.
Az az érzésem, hogy némely témában sajnos nincsen a legújabb kutatási eredményeket tartalmazó hazai szakirodalom, illetve jogszabály. Én segíteni szeretnék és ártani semmiképpen sem. Van jelenleg egyértelmű hazai állásfoglalás, támpont ebben a témakörben?
Több szakemberrel, onkológus szakorvossal és daganatos betegek kezelésében jártas gyógytornásszal is konzultáltunk a kérdését illetően, mivel valóban nincs egyértelmű állásfoglalás az Ön által vázolt problémakörben.
A masszázs alkalmazása különböző stádiumú daganatos betegeknél sokszor felmerülő kérdés az onkológusoknál épp úgy, mint a masszázzsal foglalkozó szakembereknél vagy az érintett betegeknél. Az eltúlzott félelem és a kontroll nélkül alkalmazott masszázsterápiák valószínűleg egyaránt nem helyénvalók.
Az onkológusok gyakran általánosságban nem javasolják a masszázs alkalmazását, azt feltételezve, hogy a vérkeringés és a nyirokkeringés javítása révén elősegítheti kicsiny daganatos sejtcsoportok (képalkotó vizsgálatokkal még ki nem mutatható mikrometasztázisok) olyan területekre történő elkerülését is (s ott áttétképződést), ahová máskülönben nem jutnának el ezek a sejtek. Olyan, nagy esetszámú tudományos vizsgálatok, amelyek ezt a feltételezést alátámasztanák vagy cáfolnák, nem ismertek, ezért az onkológusok inkább igyekeznek általában óvatosak maradni a masszázsokkal.
Másrészről amikor a látható (pontosabban a képalkotó vizsgálatokkal, röntgennel, CT-vel, MR-rel, stb.) kimutatható áttétek hosszabb idő után jelennek meg, ezekben az esetekben sincs olyan kutatási eredmény, amely az esetleges masszázs összefüggését ezen áttétekkel alátámasztotta vagy kizárta volna.
A masszázzsal összefüggő vizsgálatok általában rövidebb távú betegkövetést tudnak megvalósítani, amely során lehet értékelni bizonyos tünetek (pl. fájdalom, szorongás stb.) változását, de nem lehet következtetést levonni a masszázs és az áttétek összefüggésére vonatkozóan.
Ugyanakkor az egyes betegek esetében is több dolgot át kell gondolni, figyelembe kell venni. Más elbírálást igényelhet egy súlyosan reumatikus betegnél vagy egy baleset után a mozgást javító, a fájdalmait csillapító masszázs. Más esetekben azt is figyelembe kell venni, hogy a beteg áttétes-e vagy korábban volt daganatos betegsége, aminek nincs aktuálisan kiújulásra utaló jele. S az is szempont, hogy mennyi idő telt el a daganat műtétje óta. Összességében az mondható, hogy mindenki számára, minden esetre érvényes általános válasz nem adható.
A masszázst végző szakembernek ismernie kell(ene) a fentiek alapján a beteg kórtörténetét, a rosszindulatú daganat fajtáját, eredeti elhelyezkedését, hogy sikerült-e műtétileg eltávolítani, van-e kiújulásra utaló jel stb. Általánosságban nem javasolt az elsődleges daganat (primer tumor) területének masszírozása. Hasi daganatoknál vagy hasi áttétek esetén kerülni kell a hasat érintő mély fogásokat.
A masszázs kapcsán érdemes lenne konzultálni az onkológussal is, ez azonban gyakran nehezen kivitelezhető. Tudomásunk szerint sincs olyan hazai szakmai irányelv, esetleg jogszabály, amely jelenleg (2013. január) ezzel a kérdéssel foglalkozna. Ennek ismételten az az oka, hogy a fentiekben felvetett több kérdésre sem lehet egyértelmű, tudományosan nagy biztonsággal alátámasztható választ adni.
Folyamatos információk és tapasztalatcsere lehetősége a Rákgyógyítás Facebook közösségi oldalán.
Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
Rák: minden betegnek szüksége lenne fizioterápiára
Mozgással a mellrák ellen
Kontrollvizsgálat: vérkép, tumormarker, képalkotás
Onkológiai kislexikon (2.): tumormarkerek
Képalkotó vizsgálatok: UH, RTG, CT, MR, PET…
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Rekonstrukciós sebészet: a szike elvette, a szike visszaadja?
Nem minden nő választja az emlőmegtartó műtétet
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Gyógyító szike: rákbetegnek a műtét jó hír!?
Daganatsebészet: a rák elsődleges gyógymódja
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
A HER2-pozitív emlőrák és célzott kezelése
Emlőrák: hormonterápia és kemoterápia
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Sóbarlang, masszázs mellrák betegség után
Daganatos betegség után sportolás
Emlőműtét után laboreredmény
Emlőműtét, kontroll tumorkarker
Emlőrák mellkas CT eredmény
Melldaganat, mellműtét után
Emlődaganat kórszövettani lelet
Emlőműtét utáni szövettan
Mellrák, Grade II.: szükség van kemoterápiára?
Mellműtét, őrszem nyirokcsomó
Mellműtét: kiújulás esélye
Mellrák, volumenkorlát: a történet vége?
Mell amputálása, tiltakozás
Melldaganat, végleges szövettan
Mellrák kezelések sorrendje
Félelem emlőrák áttétjétől, bélpanaszok
Kiújult mellrák, sorstársak
Kiújult, áttétes mellrák
Csontáttétes mellrák 60 évesen
Emlőrák, fájdalmas csontáttétek
Csontáttétes mellrák
Csontáttétes emlőrák: mi szabad?
Mellrák kiújulása 17 év után
Kiújult mellrák és Herceptin
Mellrák: kórszövettani diagnózis
Mellrák bizonytalanságai
Mellrák: in situ ductalis carcinoma
Fájdalom a műtött mellben
Megvastagodott műtött mell
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellrák: vizsgálatok műtét után
Áttét nélküli mellműtét
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Tumor vizsgálati értékei
Mellrák: áttét esélyei
Mellrák, magas trombocitaszám
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?
